31388. lajstromszámú szabadalom • Explóziós erőgép

a feszültség az öblítő levegő, keveréklevegő és gáz számára való tartályokban egyenlő, míg a gép csekélyebb terhelése mellett a feszültség a légtartályokban egyenlő magas, a gáztérben ellenben változik és a gázbeve­zető szerv nyitása csak akkor eszközöltetik, ha a keveréklevegő feszültsége megköze­lítőleg a gáz feszültségéig siilyed. A mellékelt rajz egy ily, két ellentétes irányban mozgó dugattyúval ellátott erő­gép egy foganatosítási alakját tünteti föl és pedig 1. ábrán oldalnézetben, 2. ábrán fölülnézetben, melynél azonban egyes részek vízszintes metszetben vannak föltüntetve, 3. ábrán hosszmetszetben, 4. ábrán a 2. ábra A —B vouala szerint vett nagyobbított keresztmetszet van föl­tüntetve, 5. és 6. ábrák az 1. ábra C—D és E—F vonala szerint vett nagyobbított kereszt­metszeteket ábrázolnak az (a) irányban te­kintve, 7. ábra az 1. ábra G—H vonala szerint vett vízszintes metszetet ábrázolja. Ezen foganatosítási példánál, mint az a 3. ábrából látható, a (8) munkahenger két, ellentétes irányban mozgó (9, 10) dugattyú­val vau ellátva, úgy hogy a hengerben há­rom (J, K, L) munkatér keletkezik. Az öb­lítő levegő és gázkeveréknek ezen munka­terekhez való vezetése a (11, 12, 13) sze­lepeken át történik. Két-két (J, K), illetve (J, L) munkatér közepén a (14, 15) kipuf­fogó nyílások fekszenek, úgy hogy a (K) munkatér égés gázai a (14) nyílásokon, az (L) téréi a (15) nyílásokon és a (J) téréi mindkét nyíláson távozhatnak. A (10) du­gattyú a (16) forgattyú tengellyel a (17) hajtórúd útján, a (9) dugattyú ellenben a (18) rudazat és a (19) hajtórudak útján áll kapcsolatban. Az öblítő és keveréklevegő bevezetése az (R) szivattyú álral történik; ezen szivattyú a 2. és 4. ábrák szerint mindegyik végén három (24, 25, 26) szelepkamrával van el­látva, melyek közül a (24) szelepkamrák a (b) bevezető csővel, a (25, 26) szelepkamrák a (c, d, e, f) vezetékekkel egyenkint állnak kapcsolatban. A hengertől oldalt vannak a lég- és gáztartályok elrendezve, melyek az 5. és 6. ábrákban keresztmetszetben és a 7. ábrán vízszintes metszetben vannak föl­tüntetve. A (R) légszivattyú által szállított sűrített levegő a (d) vezetéken át az oldalt lévő (27) öblítőlégtartályokba, az (e) veze­téken a középső (28) öblítő légtartályokba, a (c) vezetéken az oldalt lévő (29) keverék­légtartályokba és az (f) vezetéken a középső (30) keverék-légtartályba jut. Az öblítő- és keverék-légtartályok kereszt­metszetei úgy vannak méretezve, hogy azok­ban azonos feszültség uralkodjék. A gáz bevezetése az (S) szivattyú által történik, mely egyrészt a (h) cső útján a (31) gáztartállyal, másrészt a (g) cső útján a (32) gáztartállyal áll kapcsolatban. Ha a dugattyúk a 3. ábrán föltüntetett helyzetbe jutnak, akkor az elégett gázok­nak a (14) és (15) nyílásokon át történt ki­puffogása után a (12) és (13) szelepek a (21) kormánytengely és a (33, 34) rudazat köz­vetítésével, valamint az oldalt lévő (35) öb­lítő légcsatornákban elrendezett (36) szele­pek a (21) kormánytengely és a (37) ruda­zat segítségével nyitódnak, úgy hogy a (27)­ben bezárt öblítő levegő a (K, L) henger­terekbe beléphet és azokon átáramolhat. Ha ez megtörtént, akkor a (9) és (10) du­gattyúk kezdődő hátramenetelénél és a (21) kormánytengely további forgásánál a (36) szelepek záródnak, míg a (38) keverék-lég­csatornákat és a (39) gázcsatornákat elzáró (10, 41) szelepek a (12) rudazat közvetíté­sével nyitódnak, úgy hogy most már a (K, L) munkaterekbe a (12. 13) szelepeken át keveréklevegő és gáz léphet be. Ha ez megtörtént, akkor a (12, 13) szelepek zá­ródnak és a gázkeverék a (9, 10) dugattyúk kifelé mozgása által sűríttetik és a holt­pontban meggy új tátik. Ha a dugattyúk leg­szélsőbb helyzetükbe jutottak, akkor a (J)­ben elégett gázok kipuffogása mindkét irány­ban és pedig szintén a (14, 15) nyílásokon át történik. Ezután a (11) szelep ugyanazon kormánytengely és egy hasonló rudazat közvetítésével nyitódik, úgy hogy azon min-

Next

/
Thumbnails
Contents