31382. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés vékony lemeznek elektromos hegesztésére

zötti kiegyenlítődését megakadályozza, s ennek folytán a két lemez között fényív. azaz szikraút; fog képződni, mely addig tart, míg a lemezek közt benső érintkezés létre nem jött. Ha már most aránylag vastag lemezeket kell ily módon összehegeszteni (mint pl. az 1. ábrában), akkor a fényív létrejötte nem veszedelmes, mert a fényív, illetve szikrák által létrehozott, (4) kiolvadások nem elég mélyek arra, hogy a vastag anyagot teljesen átlyukasszák. Ebben az esetben ínég bizonyos előnyről is lehet szó, mely abban áll, hogy a szikrák, illetve a fényív vékonyító hatása folytán az anyagban a hegesztés helyén kívánatos keresztmetszeti változás áll elő, minek folytán mindkét lemez a hegesztési varrat mentén megvékonyodik, úgy hogy némely esetben a két egymással összehegesztett lemez a hegesztés helyén együttvéve olyan vastag, mint az eredeti lemezek egyike. Egészen másként áll azonban a dolog akkor, ha vékony és igen vékony lemezeket kell egymással vagy vastagabb testekkel összehegeszteni, mint ezt pl. a mellékelt rajzok 2. ábráján láthatjuk. Itt azt tételezzük föl, hogy a (2) vastag lemez — melyet az ívnek az 1. ábrán látható (4) kiolvasztásai nem voltak képesek átlyukasztani — egy igen vékony (5) lemezzel az 1. ábra kapcsán már elmondott ismeretes eljárás szerint elektromos úton hegesztendő össze. Az előbbiek szerint a (2) és (5) testeknek egymáshoz való közelítésekor egy meghatározott pillanatban a (3) légköz átütése folytán képződő fényív, illetőleg szikrák ismét (4) kiolvasztásokat hoznak létre, melyek oly mélyek, hogy a (2) lemeznél ugyan — mint föntebb láttuk — nem veszedelmesek, azonban az (5) lemeznél teljes átlyukasztást és elégést hoznak létre. Az ismeretes fényívhegesztést tehát oly vékony lemezeknél, mint a minők a 2. és 5. ábrán vannak föltüntetve (2 mm. és vékonyabb), i alkalmazni nem lehet. A jelen találmány tárgyául szolgáló új elektromos hegesztő eljárás mindenekelőtt az által tűnik ki, hogy általa az ilyeii káros fényív- és szikraút-képződések vékony lemezek hegesztésénél ki vannak zárva, és segélyével ennélfogva ilyen testeket egymással vagy akár egy ilyen vékony lemezt egy vastagabb lemezzel össze lehet hegeszteni. Hogy a káros fényív, illetőleg szikraút létrejöttét eleve kizárjuk, az új eljárásnál (4. és 5. ábra) az egymáson fekvő (5) és (6) fémes lemezekre először is az (a) és (b) elektródákkal vagy esetleg más később még leírandó alkatrészekkel megfelelő, azaz az összehegesztendő tárgyak méreteitől függő nyomást gyakarolunk. Ennek az a czélja van, hogy az egyesítendő alkatrészeket egymással oly benső érintkezésbe hozzuk hogy a köztük lévő légköz lehető kicsiny legyen. Ezzel a két összehegesztendő rész mechanikai úton úgyszólván egy egységes testté egyesíttetik. Ez főleg akkor fontos, ha két igen vékony lemezt kell egymással összehegeszteni. Mert tudvalévő dolog az. hogy a vékony lemezek mindig többé-kevésbé hullámosak, minthogy a gyártásnál azokat nem lehet annyira kiegyengetni, hogy csak közelítőleg is egy síkot alkossanak, mint ez a vastag lemezeknél lehetséges. Ilyen lemezek — ha azokat mechanikai nyomás nélkül helyezzük egymásra — sohasem illenek szorosan össze, hanem hullámos alakjuknál fogva (3) vastag légközöket (3. ábra) hagynak maguk közt, s így ilyen helyzetben áramzáráskor szikrautak képződésére adnak alkalmat. Miután tehát, mint előbb említve volt, az egymással egyesítendő fémes tárgyakat ilyen módon előkészítettük, azaz mechanikai nyomás segélyével mindennemű légköz kizárásával szorosan összeillesztettük, az áramkört — a megfelelő fölületi nyomás gyakorlása mellett — zárjuk. Azon helyeken, melyekre az (a) és (b) elektródák nyomást gyakorolnak, hol tehát az áram az összehegesztendő testeken át-i mehet a nélkül, hogy légközt kellene áttörnie, és szikrát kellene képeznie, a fémes lemezek a hegesztési hőmérsékletig föl-I melegednek. Mihelyt ez a fölmelegedés be! állott, a folyton tartó nyomás a megkívánt