31357. lajstromszámú szabadalom • Javítások drótbetétnélküli czérnagombokon

2 -kot- a későbbi horgolás elfödi, miért is az az 1. ábrában nem látható. A 2. ábra csu­pán a gomb középső részét ábrázolja, ezért itt az első (m) hurok is látható. Ily módon tovább horgolunk, azaz föl­váltva egy hosszú pálczikít és ebbe egy fél pálczikát horgolunk, míg a kört befe­jeztük. Ekkor a horgolótűt az első hosszú pálczika fölső szemén átdugjuk, a fonalat a tű horga köré fektetjük és ezen szemen, valamint a tűn fekvő hurkon egyszerre át­húzzuk, miáltal a gomb középső köralakú részét bezártuk. A 2. ábrában föltüntetett kiviteli alak­nál a gomb középső része, hasonlóan az első kiviteli alakhoz, hosszú és fél pálczi­kákból áll, azon különbséggel, hogy itt mindegyik fél pálczika után egy (h) lég­szemet horgolunk és csak ezután horgoljuk a hosszú pálczikát és így tovább. Magától értetődik, hogy a hosszú és fél pálczikák között több (h) légszemet is horgolhatunk egymásután. A helyett, hogy mindig egy hosszú és egy fél pálczikát horgolnánk, légszemekkel meg­szakított csupa hosszú pálczikát is horgol­hatunk. (Ezen kiviteli alak a rajzon nin­csen föltüntetve.) Nagyobb gomboknál a hosszú pálczikák helyett az ismert dupla pálczikákat és a fél pálczikák helyett pedig hosszú pálczi­kákat is horgolhatunk. A gomb fönt leírt köralakú középső része köré a merev gyűrűalakú részt horgoljuk, melynek a következőkben két kiviteli alakja van leírva; az első kiviteli alakot az 1. ábra, a másodikat a 3. ábra tünteti föl. A gomb gyűrűalakú részének első kiviteli alakjánál a középső köralakú rész köré, úgy, mint a törzsszabadalomnál, egy sor tambouröltést horgolunk, és pedig mind­egyik hosszú és fél pálczikára egy-egy tam­bouröltést. Ha a középső részt légszemek­kel horgoltuk (2. ábra), akkor magától ér­tetődik, hogy mindegyik légszembe is egy­egy tambouröltést horgolunk. A tambour­öltések horgolásánál a horgolótűt, ép úgy, mint azt a törzsszabadalomban leírtam, a hosszú, illetőleg fél pálczikák fölső szemei, esetleg a légszemek alá, tehát az (i) lyu­kakba (2. ábra) dugjuk. Ezen tambouröl­téssort ezután, úgy mint a törzsszabada­lomnál, egy sor (e) rövid sűrű szemmel (1. ábra) körülhorgoljuk, mi mellett a horgoló­tűt ismét a hosszú és fél pálczikák fölső szemein, illetve a légszemeken dugjuk ke­resztül, ép úgy, mint a tambouröltéseknél, csakhogy itt mindegyik (i) lyukba két (e) rövid sűrű szemet horgolunk. Az (e) rövid sűrű szemsor körül ismét egy sor (f) tambouröltést horgolunk, mi mellett a horgolótűt, úgy mint a törzs­szabadalomnál, az (e) rövid sűrű szemek ál­tal képezett két fölső hurokba dugjuk. Ezen sor utolsó tambouröltésénél a fona­lat (munkafonal) a munka elkezdésekor sza­badon hagyott kezdőfonallal egyforma hosszúra levágjuk, a kezdőfonalat a hor­badon hagyott kezdőfonallal egyforma hcsz­szúságra levágjuk, a kezdőfonalat a hor­golótűvel megfogjuk és a munkafonallal együtt a gomb jobb oldalára húzzuk. Erre a kettős fonallal a gomb hátsó felén dol­gozva, egy sor (g) tambouröltést horgo­lunk, mi mellett a horgolótűt ugyanazon hurkokon vezetjük keresztül, mint az (f) tambouröltéssor horgolásánál; a (g) tam­bouröltéssor befejezése után a fonalat a gomb hátulsó felén szorosra húzzuk. Ezután a két (f) és (g) tambouröltéssort varrótűvel az ismert (k) huroköltéssel (slin­gelés) szorosan körülvarrjuk. Utóbbi mun­kát ismert módon varrógépen is végezhet­jük. ! A gyűrűalakú résznek a 3. ábrában föl­tüntetett kiviteli alakjánál a köralakú kö­zépső rész körül, ép úgy, mint a föntebb leírt kiviteli alaknál, előbb egy sor tam­bouröltést horgolunk és ezt (e) rövid sűrű szemekkel körülhorgoljuk; erre egymás­után két sor (f 1) tambouröltést horgolunk és ezután az egész gyűrűalakú részt, te­hát az (e f) és (1) sorokat együttesen kéz­zel vagy gépen az ismert (k) huroköltéssel szorosan körülvarrjuk. Ez utóbbi kiviteli alaknál a horgolást a fonal végén kezdhetjük, mivel nem kell kettős fonallal horgolni.

Next

/
Thumbnails
Contents