31292. lajstromszámú szabadalom • Optikai prizma
- 3 -rűen a (p) hengerre erősített s a (t) henger (j) hasítékában csúszó (w) peczekből állhat. A szem- és tárgylencsék az (o p) hengerekre vannak erősítve. A nagy hengerekre illesztett kisebb (x) hengerek az (y) tárgylencséket hordják. A (z) hengerekre (1) hüvelyek vannak tolva, melyek viszont az okulárok rögzítésére szolgálnak. Ez utóbbiakat tudvalevőleg a végükön (2) és (3) lencsék által zárt (4) hüvelyek képezik. A két okulárt egy híd köti össze egymással, mely a szemtengelyek távolságának megváltoztatását lehetővé teszi. Ezen czélból a híd két darabból áll s az egyik darab a másikban illetve a másik fölött eltolható. A híd mozgatása és ezzel a szem- és tárgylencsék közötti távolság változtatása az ismert módon egy (7) csavarorsó segélyével, mely a (8) forgató tárcsával ellátott (9) csavaranyában mozog. A (7) orsó rögzítésére kis (10) csavarok szolgálnak. Az egyes részek, hosszirányban való mozgathatóságuk biztosítása czéljából megfelelő hasítékokkal vannak ellátva. A szem- és tárgylencsék között foglalnak helyet a (11 12 13 14) prizmák. Kétkét (11 és 12 13 és 14) prizma össze van téve s szükség esetén a fényt át nem bocsátó (15), illetve (16) betétek által vannak egymástól elválasztva. A prizmapárokat a (q) és (s) födelek tartják. A megerősítésnek a rajzokon föltüntetett kiviteli alakjánál az illető födéllel szilárd kapcsolatban álló (17) lemezen (18) keretek vannak elrendezve, melyek a prizmapárok éleit körülfogva, azokat szilárdan tartják. A látcső hatása a beeső fénysugarak sajátos útján alapul. Nagyobb érthetőség okából a 7. ábrán nem látható fölületek pontozott vonalakkal írt számjegyekkel vannak jelölve s a betéteket a hozzájuk simuló fölületekkel együtt a (15 16) számjegyek felzik. Továbbá föltesszük, hogy a csúcsok jobban le vannak vágva, mint az 1. ábra mutatja, azon czélból, hogy a sugarak útja jobban látható legyen. Az objektíven belépő (I) fénysugár a (12) prizma (19) lapján keresztül a (15) lapra esik, mely azt a (20) lapra veri vissza, honnan a fénysugár ismét visszaveretik és a (21) lapon | keresztül a két szemtengely közötti térbe i lép. A fénysugár a (13) prizma (22) lapján j áthaladva, a (23) lap által a (16) lapra ve| rétik vissza, mely ezt a (24) lapon keresz-J tül az okulárba küldi. Hasonló utat tesz meg a (II) fénysugár is, mely a (14) prizma , (25) lapján belépve, a (16) lapot találja s ! erről a (26) lapra veretik vissza, az utób: biról pedig a (27) lapon keresztül a szemtengelyek közötti térbe vezettetik. A (11) : prizmába a (28) lapon lép be s a (29) lapra jutva, a (15) lapra, arról pedig a (30) lapon keresztül az okulárba veretik vissza. Ezen úton a kép teljesen megfordíttatik, a mint szükséges is. Az ismertetett prizmának még sokféle alkalmazása lehetséges, különösen távolságmérőknél, egyszerű távcsöveknél, és prizmákkal fölszerelt régi készülékeknél. Egyfelől ugyanis az új prizma olcsón előállítható s a nyersanyag lehető legelőnyösebb kihasználását tes:i lehetővé, másfelől pedig a kép sokkal világosabb, mint az eddig ismert prizmáknál. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Optikai prizma, jellemezve egy tetraeder által, melynek oldallapjai egyenszárú derékszögű háromszögekből állnak, míg a fénysugár útjára nézve, tekintetbe nem jövő csúcsok levághatok. 2. Optikai készülék, jellemezve az által, hogy ezen készülékekben csakis az 1. igényponttal védett prizmák, vagy pedig ez utóbbiak ugyanolyan vagy másféle prizmákkal, illetve lencsékkel kapcsolatban vannak alkalmazva. 3. Kettős látcső prizmákkal, jellemezve az 1. igényponttal védett prizmáknak olyan elrendezése által, hogy a belépő fénysugárnak a két szemtengely közötti teret a készülékben egyszer vagy többször végig kell futnia, azon czélból, hogy a készülék rövidebbre és könnyebbre legyen készíthető.