31257. lajstromszámú szabadalom • Eljárás lyukacsos bariumoxyd előállítására
Megjelent 1i><)4. évi október Iió 4-én. MAGY. ^ KIR. M SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 31257. szám. IV/h/l. OSZTÁLY. Eljárás lyukacsos bariumoxyd előállítására. GEBR. SIEMENS & C° CZÉG CHARLOTTENBURGBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1904 április hó 15-ike. I3meretes, hogy a bariumkarbonátból hevítésnél lyukacsos báriumoxid képződik, azonban a bariumkarbonát csak magas hőmérsékletnél bomlik és a képződött oxid sem oly lyukacsos, a minőnek annak sok esetben lenni kell, pl. ha az oxidot bariumszuperoxid előállítására akarjuk használni. Lyukacsos bariumoxidot már nyers anyagból, pl. bariumnitrátból is lehet előállítani, de a bariumnitrát meglehetősen drága, míg a bariumkarbonát a természetben készen, witherit alakjában található és ezért aránylag olcsón szerezhető be. A találmány tárgya már most egy eljárás lyukacsos báriumoxid előállítására bariumkarbonátból, mely szerint igen lyukacsos oxid állítható elő aránylag alacsony hőmérsékletnél, úgy hogy a gyártás könynyen és gazdaságosan végezhető, a használt tartályok pedig a magas hőmérséklet hatása alatt nem szenvednek. Ezt a czélt akként érjük el, hogy a hevítendő bariumlcarbonáthoz bariumnitrátot keverünk, a keverékhez pedig esetleg redukáló anyagokat, pl. szenet vagy elszenesítliető anyagokat (kátrányt, szirupot stb.), esetleg az oxid fölfúvása czéljából illanó szénlvdrogéneket adunk. A reakció a következő egyenlet értelmében megy végbe: BaC03 +Ba(N08 )2 +2C=2Ba0+2N02 --|-3C0. A nitrát hozzákeverésének főelőnye az, hogy a karbonát bomlása már megindul, a mint a bariumnitrátból nitrogénmonoxid kezd fejlődni. Az oxid ezért majdnem épen annyira lyukacsos, mint a tiszta nitrátból előállított termék. A karbonát, nitrát és szén keverési arányát legczélszerűebben a föntebb közölt egyenlet szerint választjuk, de lehet a megadottnál jóval kevesebb bariumnitrátot is alkalmazni, azonban, ha a karbonát nagy fölöslegben van jelen, a nitrát elbontása után a karbonát egy része elbontatlanúl hátra maradhat és ez csak jóval magasabb hőmérsékletnél bontható el. Ezért a nitrát elbontásának befejezte után a hőmérsékletet egész fehérizzásig kell fokozni. Ha a karbonát mellett az előzetes elbontás következtében már bizonyos mennyiségű oxid képződött, a hevítés közben az egész tömeg meg nem olvadhat, tehát az oxyd laza szerkezetét nem vesztheti el oly módon, mint a hogy azt elvesztené, ha tiszta bariumkarbonátot bontanánk el. A hevítést legelőnyösebben alkalmas elektromos kemenczé-