31222. lajstromszámú szabadalom • Újítások üvegpalaczkok és más üvegedények előállítására szolgáló gépeken
— 3 a legmagasabb helyzetbe hozhatjuk, mely helyzet az 1—3. ábrákban föltiintetett helyzettel diametrálisan szemben fekszik, minek megtörténte után a (d) mintákat ismét az 1—3. ábrákban föltüntetett helyzetbe visszamozgathatjuk, mely műveleteket a fúvási és az edények végleges alakjának kölcsönözésére szolgáló műveletekkel együtt végezhetjük. Az (a) állványnak egyik oldalán két merőlegesen megerősített (g) rúd foglal helyet, melyek alul (h) tartóban nyugosznak és fölül (i) konzolok által tartatnak. A (g) rudak az (a) állványnak közepétől czélszerűen jó távol vannak elrendezve és két egyenlő hosszú (j)konzóltartó fölvételére szolgálnak. E tartóknak az (a) állvány felé eső végein egymással szemközt (k, k) csapágyak képeztetnek ki, melyeken keresztül a (g) rudak átmennek, úgy hogy az utóbbiakon a (j) konzol tartók bizonyos magasságban forognak ; e tartókat a rudakon pl. (ql) szorítóhüvelyekkel állítjuk be. A (j) konzolok mindegyike kifelé eső vége felé fokozatosan vékonyodik és ezen végüket a rajzban föl nem tüntetett fogantyúval lehet ellátni, melyek segélyével a konzóltartókat a nyakformák és az üveganyag alá, illetőleg a kész palaczkok hűtése és eltávolítása czéljából kétoldalt kilengethetjük. Jó, ha erre a czélra egyúttal a fenékformát működtető kézi fogantyút használjuk föl. A gépben oly (m) készmintákat használhatunk, mint amilyenek a közönséges kézi üzemnél használatban vannak. Ezen (m) mintáknak egy-egy fele a forgatható (n, o) karokon (3. ábra) van megerősítve. Az (n, o) karok a (j) konzóltartók végén foglalnak helyet, és mindegyiken (nl, ol) fogantyú van, melyek egyikét, az (nl) fogantyút, az (o3) cs:ip körül függélyes irányban is kissé el lehet forgatni, oly czélból, hogy a végleges (m) minta zárásánál a fogantyú megrögzítését a másik forgatható (o) karon egy beállítható csítvaros ütköző segélyével eszközölni lehessen. Ez a beallítliató ütköző a csavarmenettel ellátott (p) csap lehet, mely az (o) karon keresztülmegy. A (p) csapnak vége ütközőül szolgál és a mintarészek zárásánál az (n) karnak (nl) fogantyúját a másik karon átemelve (p) ütköző mögé bekapcsoljuk, úgy hogy ily módon az (m) minta minden különös záró fogantyú alkalmazása nélkül elreteszeltetik, mint ezt a 3. ábra kihúzott és pontozott vonalakkal és az 1. és 2. ábrák is föltüntetik. A forgó (n, o) karok egymásba tolt üres (n2, o2) agyakkal lehetnek ellátva. Az (o2) egy a (j) konzóltartónak (j2) csapágyában foroghat. A (j) konzóltartók mindegyikét végén a beállítható (j3) csappal lehet ellátni (2. ábra), mellyel az (e) nyakminta és az üveganyag alatti állását pontosan megállapíthatjuk, amennyiben ez a csap a gépállványon alkalmazott (j3x ) ütközővel (3. ábra) jön érintkezésbe. Az (r) hüvelynek (4. és 5. ábra), melyen a palaczk száját alakító (s) mag megerősítve van, elrendezése olyan, hogy azt függélyes irányban megemelni lehessen, úgy hogy az (s) magot a palaczk szájától teljeeltávolíthassuk, ha a palaczk kész és ezt is a (j) tartóval oldalt elmozgatva, eltávolítani lehessen. Az (r) hüvely megemelésére a (t) emelő szolgál (1. ábra), melynek egyik végét az említett (r) hüvellyel (rl) csap köti össze, míg másik vége a forgó (c) tartón, melyen az üveganyag és a nyakminta számára való minták helyet foglalnak, forgathatóan ágyaztatik. Ezen (t) emelőnek egyik (ti) karján (t2) csap vagy görgő van, mely a (t3) kimetszésbe (1. és 4. ábra) kapcsolódik, mely kimetszés a nyakmintarész (e2) tartójának csuklós hüvelyében van kiképezve (6. és 7. ábra). Az elrendezés ós a működési mód olyan, hogy egy kész palaczk nyakának szabadon bocsátása alkalmával az (e) nyak minta nyitásánál az említett (t) emelő föltolatik, ez az (s) mag (r) hüvelyét, ezzel a magot is magával viszi, úgy hogy a kész palaczkot el lehet távolítani. Természetesen nem kell szükségképen éppen csak az említett (t) emelő elrendezésére szorítkozni, mert nyílván más hasonló berendezéseket is föl lehet arra használni,
