31186. lajstromszámú szabadalom • Kemencze nyers czement vagy másefféle égetésére

sikig vezetnek. A falközöket a (j) lemezek, melyek a faliközökben váltakozva vannak elrendezve, szakaszokra osztják olyképen, hogy a kemencze-aknán végigvonuló, kígyó vonal-alakú folytonos csatornák képződnek. Az (a) dob magasabban fekvő vége a fölső aknakemencze falközének alsó részébe torkolik, míg a szemben fekvő falköz fölső végéhez a (k) kürtő csatlakozik. Az (f) kemencze fenekét ugyancsak szögvasak alkotják és az ezen szögvasak közötti hézagokat (1) hengerek zárják el, melyek a szögvasak alatt fekszenek és melyeknek (m) tengelyei kifelé nyúlnak úgy, hogy alkalmas módon kívülről forgathatók. Mindenik hengernek lefelé forgó oldalán a henger hosszában végig vonuló nyílás van hagyva, melyet egy kinyúló kar segélyével beállítható csapóajtó zár el. A csapóajtók tengelyeit alkalmas módon kívülről forgathatjuk, hogy azok beállítása által az anyagnak az (a) dobba való bevezetését szabályozhassuk. Természetes, hogy ezen szabályozó szerkezetet más alkalmas készülékkel is helyettesíthetjük. A hengerek alatt lévő tér lefelé tölcsérszerűen az (n) nyílássá szűkül, a melyen át az anyag egy szállító csigára hull, mely azt az (a) dobba továbbítja. Az anyag a (p) nyíláson át lép a dobba. Az (f) aknakemenczét a (q) nyíláson át töltjük meg. Az (a) dob mélyebben fekvő vége a (g) álló kemencze aknájának fölső részébe nyúlik. Ezen kemenczébe az (r) csövön át levegőt (vagy éghető gázt) vezetünk, mely kígyó vonalban vonul át a kemenczén és fönt az (s) csatornába lép. A (t) csövön át nyomás alatt álló éghető gázt, illetve levegőt vezetünk be, mely az (u) nyíláson át lép az (s) csatornába és az alulról jövő levegővel, illetve gázzal elegyedve, elégetés czéljából, az (a) dobba szoríttatik. A kemenczében (v) megfigyelő és tisztító, valamint (x) kilépési nyílások vannak elrendezve. Bizonyos esetekben előnyös, ha a (g) kemenczében szintén szabályozható kilépési nyílásokat rendezünk el, mint az (f) kemenczében. Az (a) dob végeinek tömítve kell az (f) és (g) kemenczékhez csatlakozniok; ilyen kapcsolás példája gyanánt szolgál az (a) dob és a (g) kemencze között elrendezett hullámlemezből készült (y) tömítőhüvely. A fölső dobvégen tömítés nincsen föltüntetve. A gáz és levegő arányának szükség szerinti megváltoztatása útján oxydáló, redukáló vagy neutrális lángot állíthatunk elő a dobban. A kemencze üzembe helyezésénél az (f) kemencze (q) nyílásán át adagoljuk az anyagot, mely a kemencze aknájában lefelé sülyed, mi mellett az (a) dobból jövő, az (f) aknakemencze csatornáin áthaladó forró gázok az anyagnak meleget adnak át. Ha ezen gázok az (a) dobból poralakú részeket ragadnak magukkal, akkor ezen porrészek az anyagon lerakódnak, minthogy a gázok a szögvasak alatt a kezelendő anyag nagy fölületén vonulnak végig. Az (a) dobban az anyagot ismeretes módon, vagy tetszés szerint az ott uralkodó hőmérsék mellett kezeljük. A kész terméket fokozatosan a (g) kemencze aknájába vezetjük, a hol azt az (r) csőből jövő levegő (illetve gáz) lehűti. A levegő (illetve a gáz) ily módon az (a) dob elégési kamrájába való belépése előtt fölmelegíttetik és a lehűlt terméket az (x) nyílásokon át eltávolítjuk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Kemencze nyers czement vagy más efféle égetésére, jellemezve az által, hogy kissé lejtős hossztengelye körül forgó dob magasabban fekvő vége olyan előmelegítő kemencze alsó részével van összekötve, melynek az akna alatti része bevezető készülékkel van fölszerelve, míg a dob mélyebben fekvő vége egy hűtő kemencze belső aknájának fölső részével áll összeköttetésben és gáztüzeléssel van ellátva. 2. Az 1. igényben védett kemencze egy változata, jellemezve az által, hogy a dob két oldalához csatlakozó aknakemenczék két szemben fekvő oldalukon kettős fal-