31183. lajstromszámú szabadalom • Eljárás csőalakú süteménynek megosztott forma és ebben elhelyezett mag használatával történő előállítására

Megjelent 1904. évi szeptember hó 27-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 31183. szám. X/j. OSZTÁLY. Eljárás csőalakú süteménynek megosztott forma és ebben elhelyezett mag használatával történő előállítására. HANNOVEBSCHE CAKES-FABRIK H. BAHLSEN CZÉG HANNOVERBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1904 márczius hó 21-ike. Annál az ismert eljárásnál, mely szerint a csőalakú süteményeket két- vagy többrészű formákban, ezekben elhelyezett magok használatával állítjük elő, a forma és a mag között levő üregben elhelyezett tészta alapos átsülését az gátolja meg, hogy a magot nem lehet elégségesen fölhevíteni, a mennyiben a forma a hőt nem viheti át elég jól a tőle hideg tésztaréteg által úgyszólván szigetelt magra. Ennek az elégtelen föltnelegedésnek további hátránya az, hogy a tészta igen erősen hozzátapad a maghoz és hogy a süteményt a mag kihúzásánál igen sok esetben összezúzzuk. Ezt a hátrányt elherülhetjük, ha a magokat — mielőtt azokat a formában elhelyeznők — külön, tehát nem a formával együtt közvetlenül hevítjük föl és csak fölhevített állapotban hozzuk a tésztával érintkezésbe. Ily eljárás által a tésztát úgy kívülről, mint belülről, vagyis más szóval, úgy a hevített forma, mint a hevített mag hőmennyisége által süthetjük. A sütés tehát jóval gyorsabban megy végbe és a tészta sem tapadhat a mag fölületéhez. Az eljárás foganatosítására szolgáló berendezés az 1. ábrán függélyes, a mag tengelyén átmenő sík szerint vett metszetben látható, míg a 2. ábra annak egy részének elölnézete és a magnak metszete. Az (a) tartóállványon nyugszik a két (b és c) részből álló forma, mely a sütendő tészta külső határolását képező (d) hornyokkal van ellátva, a (d) hornyokban fekszenek az (e) magok, melyeket a forma végén kiképezett (f) peremek (1. ábra) fogják körül és melyeket ezek a kellő helyzetben rögzítik. Ily ismert sütőberendezéseknél a formafelek között elhelyezett (e) magokat csak elégtelenül lehetne, pl. a (g) gázlángzó segélyével fölhevíteni, mert a magok csakis (f) végeiken érintkeznek közvetlenül a formával (1. ábra), míg hosszúk többi részén a (h) tésztaréteggel vannak körülvéve, minek következtében a tésztát csakis kívülről lehet melegíteni, a mag pedig hideg marad. Ennek a föntebb jelzett hátrányok a következményei. A megejtett kísérletek szerint azonban a magot a formában való elhelyezése előtt, tehát még mielőtt az a tésztával érintkeznék, közvetlenül föl kell hevíteni, hogy a tésztát belülről is melegíthessük és gyorsan keresztül süthessük, főleg