31177. lajstromszámú szabadalom • Újítás gőzsűrítőkön

részén (14) bordák vannak kiképezve, melyek között hornyok maradnak szabadon; a benyomott víz eme hornyok mentén jut a (G) porlasztóhoz, honnan eső alakjában a (H) léghűtőre és az ezt körülvevő térbe hull, miközben az esetleg a léghűtő födelén és oldalfölületén is végig vezetett (14) bordák a víz teljesebb szétporlását biztosítják, de lehetne a bordák helyett egy zuhanyrózsát is alkalmazni, vagy a csövet másképen olyan módon kiképezni, hogy az a (G) porlasztóval együttműködve, a víz szétporlását idézze elő. A (H) léghűtő vagy akként van kiképezve, hogy a víz csakis a (13) csövön át jusson a (C) csőből a porlasztóba, vagy pedig a hűtőhatás fokozása czéljából oly módon van alakítva, hogy a víz a (H) léghűtőnek a levegővel érintkező belső falait is hűtse, mint az a 2—4. ábrán látható, hol a léghűtőben egy (15) víztér van kiképezve, melybe a (15) cső (16) karimája akként nyúlik be, hogy a víz kifelé és fölfelé legyen kénytelen áramolni. A (15) víztér külső fala képezi a léghűtő belső falát, tehát a léghűtőben lévő levegőt a víz eme falon igen erélyesen hűti, míg a külső falak hűtését a léghűtő fölső fölületére hulló, szétporlasztott víz végzi. A (G) porlasztót a (13) csőben be lehet állítani és ily módon az ezen átvezetett víz mennyiségét szabátyozni lehet, anélkül, hogy a (15) víztér átömlési keresztmetszetét megváltoztatnók, miért is a levegő hűtésére még akkor is elég víz áll rendelkezésünkre, mikor a (C) csövön csak kevés lecsapó vizet hajtunk a gőzsűrítőbe. A léghűtőt függélyes (17) falak osztják (18) csatornákra, melyeken a levegő kanyargó pályán megy a (12) bevezető nyílástól a (19) elvezető nyíláshoz. Ez az utóbbi az (E) csőbe vezet. A levegő és a le nem csapódott gőzök ily módon hosszabb ideig maradnak a levegőhűtőnek vízzel hűtött fölületeivel érintkezésben ós így már aránylag kis léghűtőnek is igen nagy hűtőhatása van. A léghűtő fenekén alkalmazott (1) csepegtető nyíláson az ebben levált csapadék az (A) lecsapótérbe folyhatik vissza. Az 1—4. ábrán látható kiviteli alaknál a légvezetékek egymással koncentrikus gyűrű alakú csatornák, melyek egymással az átlósan szemben fekvő nyílásokon közlekednek, úgy hogy a gyűrű egyik oldalán beáramló levegő annak másik oldalán távozik, mint azt az ábrákon a szárnyatlan nyilak (2—4. ábra) jelzik, míg a szárnyas nyilak (2. és 3. ábra) a víz pályáját jelzik. Az 5., 6. és 7. ábrán látható kiviteli alaknál a vízcsatorna másképen van kiképezve, amennyiben a víz nem követi a (C) cső folytatását képező pályát, hanem a (18) levegővezetékek alatt lévő és a függélyes (20) falak által megosztott vízszintes csatornákon mozog. A víz a (C) csőből az oldalt alkalmazott (21) nyíláson lép be eme csatornákba és a (18) légvezetékek alatt lévő (22) vízcsatornákon ugyanúgy áramlik végig, mint azt előbb leírtuk. Az 5., 6. és 7. ábrán a szárnyas nyilak a víz, a szárnyatlan nyilak a levegő útját jelzik. A találmány tárgyát képező újítások más szerkezetű gőzsűrítőknél is alkalmazhatók, nevezetesen olyanoknál, melyeknél a lég-és vízcsatornák másként vannak elrendezve, mint ahogy azt föntebb leírtuk. így pl. alkalmazható a 8. ábra szerint kiképezett léghűtőnél is, melynél a levegő a (12) bevezető nyílástól csavarvonalalakú (18) légcsatornákon megy a (19) elvezető nyíláshoz. Ugyanily csavarmenetalakú csatornák helyettesíthetik az 5. és 7. ábrán látható vízvezető csatornákat. A léghűtő a lecsapóvizet bevezető csőhöz viszonyítva, más helyzetben is alkalmazható. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Újítás oly befecskendező vagy más gőzsűrítőkön, melyeknél a levegőt és a le nem csapódott gőzöket a csapadékvíztől elkülönítve vezetjük el a gőzlecsapó térből, jellemezve egy léghűtő alkalmazása által, melyet a lecsapóvíz hűt és mely egy vízszintesen fekvő, alsó oldalán légbevezető nyílással és belsejében a légbevezető nyílást az elvezető nyílással összekötő csatornákat létesítő közfalakkal bíró tartály képez. 2. Az 1. alatt védett újítás egy kiviteli