31177. lajstromszámú szabadalom • Újítás gőzsűrítőkön

Megjelent 1904. évi szeptember hó 27-én. _ MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 81177. szám. V/e/l. OSZTÁLYÚjítások gőzsürító'kön. HENRY R. WORTHINGTON CZÉG NEW-YORKBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1904 február hó 25-ike. A találmány tárgyát oly gőzsűrítőkön eszközölt újítások képezik, melyeknél a levegő és a le nem csapódott gőzök vagy ezek egy része a képződött csapadékvízből elkülönítve távoznak el a lecsapótérből. A találmány szerint a levegőt és a gőzöket összegyűjtjük és a légszivattyú felé való vezetésük közben hideg, vízzel hűtött fölületekkel hozzuk érintkezésbe. A csatolt rajzokon az újításokkal fölszerelt gőzsűrítő két kiviteli alakja látható, nevezetesen az 1. ábra a gőzsűrítő általános elrendezési rajza, a 2. ábra a tulajdonképeni gőzsűrítő függélyes metszete, a 3. és 4. ábra a léghűtő vízszintes metszete a 2. ábra 3—3., illetve 4—4 vonala szerint, az 5. ábra a léghűtő egy más kiviteli alakjának függélyes metszete, a 6. és 7. ábra annak vízszintes metszete az 5. ábra 6—6, illetve 7—7 vonala szerint, míg a 8. ábra a léghűtő egy harmadik kiviteli alakjának vízszintes metszete. Az 1. ábra szerint a gőzt a (B) csövön vezetjük a tulajdonképeni (A) gőzsűrítőtérbe, melybe a lecsapó vizet a (C) csővel kapcsolt (D) szivattyú hajtja be, míg a levegőt és a le nem csapódott gőzöket az (E) csővel kapcsolt (P) légszivattyú távolítja el. A (C) cső az 1., illetve 2. ábra szerint oldalt lép be az (A) térbe, azután pedig a tér függélyes középvonalában fölemelkedik és egy a függélyes (10) rúdra szerelt, kerületén függélyes bordákkal ellátott, beállítható (G) porlasztóban végződik. A (10) rúd a porlasztó beállíthatása czéljából a (B) gőzcső könyökdarabjába szerelt (11) tömítőszelenczén megy át, végein csavarmenetes és az ismert beállító szerkezettel van összekötve. A porlasztó és a lecsapó vizet bevezető cső között a (H) léghűtő létesít kapcsolatot, mely akként van kiképezve, hogy a víz ezen át jusson a porlasztóba és mely a gőzsürítőtér meglehetős nagy részét foglalja el. A léghűtőbe a levegő ennek alsó fölületén lévő (12) nyíláson jut be (2—4. ábra), és a zuhanyrózsa felé törekvő lecsapó víz által hűtött fölületek mentén emelkedik fölfelé. A (H) léghűtő födele és oldalfalai legelőnyösebben görbülnek és egy süveget vagy harangot képeznek, míg a középső (13)rész a (C) cső folytatását alkotja, melyen át a víz a (G) porlasztóhoz jut. A léghűtő fölső