31152. lajstromszámú szabadalom • Újítás önműködő pénzperselyeken
Az 1. pénzeszacskót az önműködő pénzpersely ezen czélra szolgáló (3) részébe úgy helyezzük el, hogy nyitott állapotban alulról a (4) födőlap alá helyezzük (a 2. ábrán pontozott vonallal föltüntetve) s aztán fölfelé nyomjuk muidaddig, míg a mellső végén lévő (5) peczket a (4) lemez fölött lévő s rúgósan működő (6) retesz meg nem rögzíti. Az (1) pénzeszacskó kihúzásánál annak csuklóban járó (2) foglalatrészei a (7) ferde vezetékek által egymáshoz szoríttatnak (5. ábra), mi mellett a (2) foglalaton lévő (8) csapózár önműködően bezáródik, úgy hogy a zacskót a készülékből csakis bezárt állapotban lehet kivenni. A (8) egyszerű csapózár helyett a 7., 8. és 9. ábrán föltüntetett zárat is lehet a pénzeszacskón alkalmazni. Ennek a kulcsa megfelelő számú (10) fogával a (11) fogazott szegmentbe kapaszkodik, mely utóbbinak elforgatásával a kinyúló (13) forgó reteszt rögzítő (12) akasz visszanyomatik. A zacskónak a (7) vezetékek közt való kihúzása által a (13) retesz záró helyzetébe mozgattatik és ezen helyzetében a beeső (12) akasz által rögzíttetik. A készülék külső ajtaján lévő (14) zárnál (15) forgó retesz van, mely valamely (16) számláló szerkezettel, valamely ismeretes módon úgy van összekötve, hogy a számláló szerkezeten mindenkor látható, hogy hányszor lett az ajtó kinyitva (11. ábra). Hogy az ajtónak nem hivatottak által való esetleges kinyitásakor az előbbi számot ne lehessen a számláló szerkezet nullaállásán keresztül ismét beállítani, a zárban (17) peczek van, melyhez a számláló szerkezet utolsó kerekén alkalmazott (18) ütköző bizonyos szám elérése után beleütközik b a számlálót megakasztja. A (17) peczket ólomzárral vagy pecséttel láthatjuk el (10. és 11. ábra), úgy hogy az csakis ellenőrző közeg által távolítható el, mikor a számláló szerkezetet nullaállásán át akarja vinni. (19) helytálló peczek folytán a kulcsot csakis bezárt állapotban lévő zárból lehet kihúzni, és ezt is csak akkor, ha az ajtó be van téve, ugyanis a (15) forgó retesz az ajtó nyitott állapotában a rúgós (20) horog által fogva tartatik, mely (20) horog a (21) záróhorog által csakis az ajtó bezárásakor nyomatik ki a retesz útjából. Az (1) pénzeszacskó szabályszerű beillesztésénél annak (2) foglalatán lévő (5) peczek még a (22) emelőt is megemeli, melyre ismét a (23) akasztó emelő támaszkodik. A készülék ajtajának kinyitásakor egy ezen ajtóval összekötött és megfelelő hasítékkal ellátott (24) kar a (23) akasztó emelő akasztó kampói közé illeszkedik, úgy hogy az ajtó csakis az (1) zacskónak helyes beillesztése után nyitható és zárható, mikor t. i. az (5) peczek és (22) emelő segélyével a (23) akasztó emelő éppen annyira van megemelve, hogy az ajtón lévő (24) kar a (23) akasztóemelő kampói közt szabadon elmozdulhat. A (23) akasztó emelőnek bármely más helyzetében a kampók a (24) karnak szabad mozgását s így az ajtó bezárását meggátolják; ha pedig az ajtó bezárása valamely mesterfogás útján mégis sikerülne, a nélkül, hogy a pénzeszacskót előzetesen szabályszerűen beillesztettük volna, akkor ezen kampók a (24) kar hasítékába kapaszkodnak s az ajtó kinyitását meggátolják. Az ajtó mozgatását a (24) kar segélyével még a (25) emelőre s a (6) reteszre is átvisszük (3. és 6. ábra), mi által a (6) retesznek a zacskó (2) foglalatán lévő (5) peczek kivágásába való biztos és elegendő behatolását érjük el. A leírt elrendezéssel a befolyt pénzek összeszedésével megbízott közeg tevékenységét pontosan ellenőrizni lehet. Az illető a befolyt pénzösszegeket csakis a pénzeszacskóból veheti ki, mely e közben önműködően bezáródik. A készülék ajtajából a kulcsot csakis az ajtó helyes bezárása után lehet kihúzni, s ezen ajtót viszont a pénzeszacskó szabályszerű beillesztése után lehet csak betenni. E szerint a kicseréléssel megbízott közegnek csakis a megfelelő számú nyitott és üres pénzeszacskót és a készülék kulcsát kell átadni. A megfelelő számú pénzeszacskó és a kulcs visszaadása képezi a biztosítékát annak, hogy reábízott föladatát szabályszerűen elvégezte.
