31139. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés Siemens-regenerátor kemenczéknél gázveszteségek elkerülésére

hogy a beömlő gázmennyiséget szabályozni és üzemszünet alatt a gázt egészen elzárni lehessen; egyébként ennek a szelepnek a találmányhoz semmi köze sincs és csak az összefüggés kedvéért van föltüntetve. Az (R) gázátváltószelepen egy csőtoldat van, melynek fölső részén (d) elzárószelep van, alsó részén pedig a levegő beeresztésére szolgáló (s) szeleppel ellátott csőtoldat, van. A 3. ábrán a (d) elzárószelep nyitva s az (s) szelep zárva van föltüntetve. Ezen állásban a gázvezetékből jövő gáz és esetleg másutt is elhelyezhető (V) szabályozószelepen, a (d) elzárószelepen, (R) átváltószelepen és (k) csatornán át a (II) gázkamrába jut (1. ábra). Már most, hogy az átváltásnál a fönt leírt két gáz veszteséget elkerüljük, a következő módon járunk el. Mielőtt átváltanánk, legelőször is a (d) zárószelepet zárjuk el és közvetlenül ezután az (s) szelepet kinyitjuk, úgy hogy ezek a 4. ábrán föltüntetett helyzetüket veszik föl. Ez által a gázbeömlés teljesen el van zárva, míg ellenben az (s) szelepen át levegő ömlik be, mely a maga alatt lévő, továbbá a (k) csatornában és (II) kamrában lévő gázt maga előtt a kemenczébe tolja, hol az utóbbi az (I) kamrában rendes úton fölszálló levegővel találkozik és elég. Mihelyt az összes gáz fölszállt és elégett, mit arról látunk meg, hogy a kemenczében a láng elalszik, az (s) szelepet csukjuk és mindkét (R) és (L) átváltószelepet átváltjuk, azaz a 2. ábrán föltiintetett helyzetbe hozzuk. A (d) gázelzárószelepet csak ezután nyitjuk ki ismét. Midőn a láng a kemenczében kialszik. (II) kemencze gáz helyett csupán levegővel van tele. A többi kamrák tartalma ugyanaz, mint a mi volt az átváltás előtt, tehát a fűtés további folyamata, vagyis a gáz elégése az átváltás után a szokásos ismert módon megy végbe, épen úgy, mint ezen találmánybeli berendezés alkalmazása nélkül. A különbség csak az, hogy a (II) kamrából csak levegő jut a füstcsatornába, míg az eddigi eljárásoknál a (II) kamra térfogatával és (k) gázcsatorna térfogatával egyenlő térfogatú gáz jutott a füstcsatornába, vagyis veszett kárba. Azon veszteség is, mely onnan ered. hogy az átváltás alatt közvetlenül eltávozik gáz, teljesen ki van küszöbölve. Az teljesen mellékes, hogy a gázelzárószerkezet és légbevezetőszelep olyan kivitelű, mint a 3. ábrán föl van tüntetve, vagy hogy az elrendezés egészen olyan-e vagy sem. Ezek a beeresztő- és elzárószerkezetek bármely módon, esetleg mint tányérszelepek, harangok, csapok stb. lehetnek szerkesztve. Csak az a fontos, hogy lehetőleg közel kerüljenek a gázátváltószelephez vagy az ezt helyettesítő alkatrészhez, mert különben robbanások következhetnek be. Az elzárószelepek és azok elrendezéseinek különféle példaképem kiviteli módjai a következőkben vannak ismertetve. Az 5. ábrán (V) a gázszabályozószelep (mely azonban, mint már említve volt, a vezeték bármely helyén lehet), (d) az elzárószelep, (s) a légbebocsátószelep, (R) a gázátváltószelep. A 6. ábrán pl. a gázelzárószelep egy tányérszelep. Ezen elrendezésnél ez egyszersmind gázszabályozószelepnek is használható, úgy hogy az előbbi ábrákon szereplő (V) gázszabályozószelep ezen esetben elesik. Az ezen berendezés lényeges részét kepező gázelzárószelep és légbebocsátószelep egyesíthető is, mint pl. a 7. és 8. ábrán látható. Ezen esetben a (d) elzárószelep mint váltószelep készül, s ekkor nem kell külön légbebocsátószelep, s ezáltal a kamraátváltás művelete még egyszerűbb lesz. A 7. ábrán a (d) váltószelep a fűtés alatti helyzetében van föltüntetve. Közvetlenül az átváltás előtt a 8. ábrán föltüntetett helyzetbe hozzuk, mikor is a gáz el van zárva és levegő jön be. Ugyanezen czélt el lehet érni a 9. és 10. ábrán föltüntetett kétfúratú csappal is, melynek működési módja az előbbiek után magyarázatra nem szorul.