31125. lajstromszámú szabadalom • Elektromos ívlámpa

szélén a (19 és 20) nyílással van ellátva. Ezeken a jó hő- ós elektromosságvezető anyagból, pl. vörösrézből álló (21) félköralakú ív megy keresztül, mely jelentékeny hőkisugárzó képességgel is bír. Ezen ív képezi a lámpa nem fogyó pozitív elektródáját, melynek végei két (22) kengyel közé vannak erősítve, melyek a (12) henger átellenes oldalaira vannak ágyazva. A (22) kengyel egyikének a (23) füle a (24) kar segélyével a (10) tárcsán átnyúló és ettől elszigetelt (25) rúddal van csuklósan összekötve. E rúd fölső vége az U-alakú (26) fegyverzettel szigetelően van összekötve, a melynek szárai (28) szoleaoidok üregébe nyúlnak. A (28) elektromágnesek (29) fülek segélyével vannak a (8) csőhöz erősítve. A (26) fegyverzet alsó oldalához egy (31) kataraktus egyik tagja, másik tagja pedig a (10) tárcsához van erősítve és arra szolgál, hogy a lámpa emelkedésének akadályozása nélkül, a fegyverzet gyors sülyedését megakadályozza. A (8) cső fölső végéhez ettől elszigetelve a (33) tartó van erősítve, melyről a (34) rúd nyúlik a (10) tárcsa felé. A (34) rúd alsó vége közvetlenül a (35) lemezzel van összekötve, mely a (36) szigetelőlemez segélyével a (10) tárcsához van erősítve. Ugyancsak a (33) tartóról a (34) rúddal párhuzamos (37) rúd is nyúlik lefelé, mely a (10) tárcsa és (35, 36) lemezek nyílásán jár át. A (37) rúd legnagyobb részét egy (38) C3Ő burkolja, mely rúdon hosszirányú mozgást végezhet. A (38) cső alsó végén alkalmazott (39) kar külső végén hüvely van elrendezve, mely a fogyó (40) negativ elektródát a (3, 8 és 12) csövek tengelyével egy vonalban tartja. Az elektróda előnyösen mágneses vasoxidot, titánkarbidot tartalmaz, vagy más lángoló- vagy világítóív képezésére alkalmas anyagból állítható elő, vagy ilyet tartalmazhat. A (38) cső fölső végére a (41) kar van erősítve, melynek külső villás vége közrefogja a (34) rudat és arra szolgál, hogy a (38) cső forgását és így a (40) elektróda oldalirányú mozgását megakadályozza. A (26) fegyverzetet a (38) csővel az ösmert szerkezetű (45) kapcsolóhüvely köti össze, melynek (46) csöves része a (38) csövet övezi és a (47) kilincset hordja. A kilincs szabad vége nyílással van ellátva, melyen a (31) kataraktushenger szára nyúlik át, a kilincs másik vége akként van elrendezve, hogy a (26) fegyverzet megemelkedésénél a (38) csőhöz szorul és azt megemeli. Egy másik (49, 50) kapcsolóhüvely is a (38) csövet övezi és az (51) kilincs szabad végének megemelkedésénél (38) csövet megfogja, Egy hosszú (52) tekercsrúgó egyik vége a (33) tartóhoz, másik vége pedig az (51) kilincs szabad végéhez van erősítve és e kilincs belső végét a (38) csőhöz szorítva tartja, Az (51) kilincs előnyösen egy nyílással van ellátva, melyen a (34) rúd nyúlik át, ez megakadályozza a kapcsolóhüvely elforgását. A (34) rúdra az (53) hüvely van beállíthatóan megerősítve, mely az (54) villás karral van ellátva, mely közrefogja a (38) csövet. Az (54) nyúlvány fölső fölülete ütközőt képez, melyen a (46) kapcsolóhüvely nyugszik, ha legmélyebb helyzetébe ért. Az (53) hüvely az (55) füllel van ellátva, melybe a (38) cső kellő megemelésénél az (51) kilincs szabad vége ütközik. Ezen ütközés folytán a kapcsolóhüvely a (38) csövet elbocsátja. A (34) rúdra a beállítható (56) ütköző van szerelve, melynek fölső oldalán rendesen az (51) kilincs szabad vége nyugszik. A (38) csövet az (57) cső övezi, mely fölül a kifelé fordított (59) karimával van ellátva, hogy a cső a (35) lemezen és (10) tárcsán át ne essen. Az (57) cső a (38) csövön teleszkópszerüeu föl- és letolható és a (45) kapcsolóhüvely felé szorítható, hogy ez a (38) csövet valahányszor ez kívánatos, mint pl. a lámpa tisztításánál, eleressze. A (10) tárcsa fölső oldalára a (60) elektromágnes van szerelve. Ennek (61) fegyverzetét a (63) csapok körül forgó (62) kaiegyik vége tartja. A (62) kar végére egy kontaktus, pl. (65) széntömb vagy rúd, a cséve (64) nyúlványára pedig a hasonló (66) kontaktus van szerelve. Midőn a (60) elek-