31121. lajstromszámú szabadalom • Nagy kompresszióval dolgozó explóziós gép
és az erre szükséges kezdeti kompressziót és gyújtást lehessen eszközölni a dugattyúknak kézzel való ide-oda mozgatásával. Hogy a tandem-gép működésének módját könnyen megértessük, föltesszük, hogy a gép egyes részei a rajzokon föltüntetett helyzetben vannak, hogy továbbá a dugattyú kézzel az első explózió előidézésére szükséges tengelyirányú eltolódást szenvedett, valamint hogy ezen explózió a (2) kamrában végbement és ennek megfelelően a (6, 7, 8) dugattyú előretolódás folytán a (4) kamrában levő gázkeveréket már komprimálta. Mihelyt e közben a (6) dugattyú elhagyja a (11) nyílást és ezáltal ezt megnyitja, a komprimált gáz a (2) explozió-kamrába áramlik, miközben a (46) terelő fölület a gázt úgy vezeti be a (2) hengerbe, hogy az e hengert megtölti és egyidejűleg az elhasznált gázokat az (14) csatornán keresztül kihajtja. Mihelyt jobbra mozog a (7) dugattyú, új gázmennyiséget szív be a mögötte lévő (5) kompresszió-kamrába és egyidejűleg a (3) explozió-kamrába már előzőleg beengedett új gázmennyiséget komprimálja mindaddig, míg a (30) kontaktus-lemez a (32) kontaktus-lemezzel érintkezésbe jön, mikor is a (39) szikraképző-szerkezet működésbe jön és a (3) kamrában explózió következik be, mely a (7) dugattyút balra löki. E munkafolyamat most a gép másik oldalán ismétlődik és mindaddig tart, mig a motor a kivánt munkát, pl. egy lyuk fúrását elvégezte és megállíttatik. A gép gyakorlati alkalmazásánál a kompressziónak oly nagy emelkedése következik be az egymást gyorsan követő exploziók közben, hogy, mialatt a henger egyik végén az explózió megy végbe, majdnem pillanatnyilag egyszerre a másik oldalon a kompresszió történik és rövid idő múlva, pl. egy perez multán a szikraképző szerkezet már kiiktatható, mert most már a kompresszió eléri azon fokot, melynél a keverék önmagától való meggyúlása következik be. Gyakorlati kísérletekkel megállapíttatott, hogy a henger kevésbé észrevehetően melegedik meg, ha ezen öngyújtást alkalmazzuk, miért is ezélszerünek látszik az elektromos gyújtókészűléket mindjárt azután kiiktatni, mihelyt a kompresszió az öngyújtás előidézésére szükséges fokot elérte. A XI., XII. és XX. ábrákon látható kiviteli alakoknál a (26) rudat a (28) rudak mozgatják, mi mellett e mozgás valamely alkalmas szerszám, vagy önálló gép, vagy valamely készülék működtetésére használható föl. Az (a) hüvely itt a szerszámnak vagy más szerkezetnek megerősítésére szolgálhat. A (26) rudak helyett az erőátvitelt a (92 ) traverz közvetítésével is lehet eszközölni, a mint ez pl. a XXI. ábrában jelezve van. E gép szerkezete a már ismertetett szerkezettől csak annyiban különbözik, hogy a gépnek a (26) rúd tartására szolgáló mellső része, valamint a (28) oldalrudak el vannak hagyva. Ez által az egész gép jelentékenyen rövidebbé válik. A (92 ) traverzt azonban ez esetben (95 ) csapokkal kell fölszerelni, melyek körül hajtórudak, vagy egyéb kapcsoló rudak, melyek a rajzon nincsenek föltüntetve, foroghatnak. Ezen hajtórudak helyett lehet egyáltalában bárminő erőátviteli elemet összekötni a (96 ) csapokkal, mely könnyen hozzáfüggeszthető a hajtandó mechanizmushoz. A helyett, hogy a hengereknek tandemelrendezést adjunk, lehet azokat egymás mellett párhuzamosan is elrendezni, a mint ezt pl. a XIII. ábra mutatja. A gép úgy egyenes vonalú, mint forgó mozgás létesítésére használható. Ez utóbbi esetben pl. a magában véve ismeretes elrendezést használhatjuk, mely egy csavarvonalú bordákkal ellátott (51) rúdból, egy ugyanilyen fúrattal bíró (52) hüvelyből és egy (53) kilincsből áll. A gépnek a IV. ábrán látható kiviteli alakjánál e részek az egyik kompressziókamrában vannak elrendezve és az egyik dugattyú foglalja magában a csavarvonalú bordákkal ellátott (51) rudat és az ugyanilyen fúrattal bíró (52) hüvelyt, míg az (53) kilincs a kompresszió-kamra fenekébe van helyezve. Az erőátvitelre szolgáló (9) rúd itt gázmentesen van az (54) hüvelybe beillesztve. A kenés valamely ismert, a rajzon
