31121. lajstromszámú szabadalom • Nagy kompresszióval dolgozó explóziós gép

dugattyúszerűen megvastagított résszel bír. A találmány tehát ezen szempontból álta­lában úgy tekinthető, mintha az egy motorra vonatkoznék, melynek dugattyúja ki van egyensúlyozva, és pedig azáltal, hogy a gáz­keverék komprimálására, vagy pedig köz­vetlenül a már komprimált gáz fölvételére szolgáló két kamra között szabadon ide-oda mozog. Ennek megfelelően a dugattyú min­den erőbehatástól teljesen független, föl­téve, hogy ezen erőket nem a váltakozva és egymást követve föllépő kompresszió, explózió és azon ellenállás hozza létre, me­lyet a gép által kifejtett hasznos munka, pl. a lyuk fúrása stb. támaszt. Jól ismert tény, hogy valamely gázgép­ben a gázkeverék exploziója által létesített erő többé vagy kevésbé arányos azon gáz­mennyiség kompressziójának mértékével, mely az exploziót megelőzőleg a dugattyú mögött foglalt helyet és hogy gyakorlatilag véve, nincs az a kompresszió-fok, mely a gáz rugóerejének (rugalmasságának) csök­kenését idézhetné elő. Tény továbbá az is, hogy minél nagyobb az időtartam és minél nagyobb a gázkeverék kompressziója köz­vetlenül a meggyújtás után, de az expló­zió előtt, annál tökéletesebb az elégés, annál csekélyebb a kisugárzásból keletkező vesz­teség és annál nagyobb az effektív erő, mely a dugattyú előretolását előidézi akkor, ha az explózió bekövetkezett. A gép továbbá rendkívül egyszerű szer­kezetével a lehető legnagyobb tartósságot, kényelmes kezelhetőséget és üzem közben való könnyű megfigyelhetőséget egyesít. Fontos továbbá, hogy a gépen szelepek, melyek tudvalevőleg könnyen fönnakadnak, vagy valamely más okból fölmondják a szolgálatot, nincsenek alkalmazva. Továbbá gondoskova van a jelen gépnél úgy a du­gattyúk, mint a fúró-vezeték folytonos és tökéletes kenéséről is. Hogy a gépet egyszerűsítsük és meg­rekedését a lehetőség szerint meggátoljuk és hogy a gép megindulását megkönnyítsük, mindegyik explozió-kamrát egy kompresszió­kamrából tápláljuk és pedig egy explozió­kamra dugattyújának hatása által. A du­gattyúk e mellett változó lökettel bírnak és maguk zárják el a gáz be- és kivezetésére szolgáló nyílásokat. A mellékelt rajzok a találmány tárgyát képező gép néhány kiviteli alakját ábrázol­ják, és pedig a hengereknek ugy tandem-, mint párhuzamosan egymás mellett való el­rendezésével. Az I—III. ábrák a gépet tandem-elren­dezésben mutatják különböző összeállítás­ban és különböző czélókra való alkalma­zásban, és pedig: I. ábra a gépet álló helyzetben, három­lábú állványra szerelve mutatja függélyes, ütéssel dolgozó fúrógép gyanánt való alkal­mazásában, II. ábra ugyanezen fúrógépet vízszintes helyzetben, egy oszlopra erősítve ábx-ázolja, míg a III. ábra a gépet pöröly gyanánt való alkalmazásában mutatja, IV. ábra egy hátulsó kompresszióval dol­gozó egyszerű tandem-gépet ábrázol az V. ábra IV—IV középvonala mentén vett hossz­metszetben, mely gép számtalan czélra al­kalmazható és rendkívül alkalmas, pl. kő­zetfúrógép gyanánt való használatra. Az ábra a dugattyú és ezzel együtt a fúró forgatá­sára szolgáló szerkezetet, úgyszintén a csú­szó pályát is mutatja, melyen az egész gépet egy kézi forgattyú és csavarorsó segélyével hosszában el lehet tolni. Ez ábrán továbbá egy elektromos gyújtó berendezés van váz­latosan föltüntetve, míg az erőátviteli ele­met, tehát itt a fúrót, a dugattyú közvet­len meghosszabbítása képezi, V. ábra a gépnek a IV. ábra V—V vonala mentén vett hosszmetszete, VI—X. ábrák keresztmetszetek, melyek a IV. ábrában megfelelő VI—X számokkal vannak megjelölve. A metszési síkokat je­lölő számok mellett kis nyilak vannak raj­zolva, melyek azon irányokat jelölik, me­lyekben az egyes metszetek tekintendők. E mellett a VI. ábra a IV. ábrán látható, elektromos úton működő gyújtószerkezet helyett, pl. egy izzás útján működő gyújtó­szerkezetet tüntet föl. A VII. ábra egy gázkivezető csatornát mutat. A VIII. és IX.

Next

/
Thumbnails
Contents