31105. lajstromszámú szabadalom • Eljárás különösen kő- és üvegárúk megmunkálására alkalmas köszörülő és vágó szerszámok előállítására

— 2 elérjük, hogy egyetlen és viszonylag egyszerűen kialakított szerszám segélyével bouyolódottabb, illetőleg változatosabb fölűleteket is megmunkálhatunk. Azokban az esetekben, melyekben eddigelé különböző finomságú köszörűlőanyagokat kellett egymásután alkalmazni a fölületeknek fokozatos megmunkálására, tehát midőn a munkadarabok először leköszörűltettek és csak erre következőleg fényeztettek, a jelen találmány szerinti eljárás értelmében előállított szerszámok segélyével az összes munkálatok egyetlen munkafolyamatban eszközölhetők. Ez olyan módon történik, hogy több, különböző minőségű köszörülő- és fényezőanyagból álló, tehát a munkadarabra különböző behatást gyakorló zónákat hozunk egyetlen szerszámon létre, mely zónák a szerszámnak megfelelő mozgatása következtében egymást követőleg jönnek működésbe. Az új eljárás és annak a kőmegmunkálásnál való alkalmazása a mellékelt rajzlapon az 1—22. ábrákon különböző módosításokban van bemutatva. Az 1 —9. ábrák olyan szerszámokat szemléltetnek, melyek a kő- és üvegiparban a köszörűlésnek és fényezésnek nevezett munkálatoknál jönnek alkalmazásba. Az 1. ábrán példa gyanánt egy sima vagy sík üveglapnak (tükörlemeznek), a találmány értelmében végrehajtott megmunkálási módja van föltüntetve, hol (1) az üveglap, mely a sima (2) alzathoz van hozzáragasztva. Köszörülő közeg gyanánt a (3) köszörűtárcsa szolgál, mely ismeretes módon forgásba hozva, az (1) munkadarab fölött ide-oda mozgattatik. A (3) köszörűtárcsa alsó oldalán most már a (4) köszörűlőanyag oly módon van megerősítve, hogy az azoknál a helyeknél, melyeknél a köszörülendő üveglappal érintkezik, a nyomás következtében föllépő súrlódás következtében a szükséges mennyiségben leválik és ily módon mint lazán alkalmazott csiszolópor működik. A 2. és 3. ábrákon vízszintes tengely körül forgatható hengerek vannak föltüntetve, melyeknek külső köpenyére a köszörülő- és csiszolóanyag a találmány szerinti eljárás értelmében van fölrakva. E hengerek sík fölületek vagy élek kidolgozására, különösen pedig mindenféle lemezeken az úgynevezett faczetták kiképzésére alkalmasak. Az (5) henger köpenyén három (6, 7, 8) zónát hozunk létre, melyek közül a (6 ós 7) övet különböző fiinomságú köszörűlőanyag, míg a harmadik (8) zónát csiszoló- vagy fényezőanyag képezi. A (9) üveglemezt a munkás a faczetták előállításához szükséges szögben nyomja hozzá az (5) hengerhez, még pedig először azt a (6) föliileten előmunkálja, erre a (7) föl ületen finomabban leköszörüli, végül pedig a (8) övön csiszolja vagy fényesíti. Az érintkezési föliiletnél mindenkor elegendő mennyiségben válik le a köszörülő-, illetőleg csiszolóanyag, mely aztán a föntebbiek értelmében jut érvényre. Ha kisebb lemezek széleinek megmunkálása szükséges, akkor henger helyett függélyes vagy vízszintes tengely körül forgatható (10) tárcsát is alkalmazhatunk, melyre mint ez a 4. és 5. ábrákból kitűnik, a különböző minőségű köszörülő- és fényesítőanyagot több, egymással koncentrikus (11, 12, 13) gyűrűk alakjában rakjuk föl. Ha e gyűrűknek a középpontéi való távolságát megfelelően osztjuk be, akkor a (10) tárcsának állandó sebességgel történő forgása mellett is megkaphatjuk mindenik köszörűlőanyagra vonatkozólag a működés tökéletességéhez kívánatos viszonylagos sebességet. A 6. ábra egy a találmány szerint előállított profilírozott (14) hengert mutat be, mely különösen előnyösen alkalmazható lemezek profilírozott szélének megmunkálására. E hengernek előállítása egyszerűen úgy történik, hogy köszörűlőanyagot egy vasból vagy fából készült magra megfelelően kimetszett deszka segélyével rámintázzuk vagy sablonirozzuk, hasonló módon mint öntődékben a magformák előállítása történik. Megjegyzendő azonban, hogy mind e henger, mind egyéb profilírozott szerszámok a köszörűlőanyagnak formákba való öntése által is előállíthatók, mint ezt alább, a 18. és 19. ábrákkal kapcsolatban bővebben ki fogjuk fejteni. A 7. ábrán az a mód van szemléltetve,