31105. lajstromszámú szabadalom • Eljárás különösen kő- és üvegárúk megmunkálására alkalmas köszörülő és vágó szerszámok előállítására

Megjelent 19()4. évi szeptember hó 19-ón. KIR. MAGY. SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 31105. szám. XVII/f. OSZTÁLY. Eljárás különösen kő- és üvegárúk megmunkálására alkalmas köszörülő és vágó szerszámok előállítására. OFFENBACHER EMIL GYÁROS MARKT REDWITZBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1904 február hó 14-ike. Jelen találmány tárgya új eljárás olyan szerszámok előállítására, melyeknek segélyével a kő- és üvegiparban a munkadarabok, az anyagok oszthatóságának elvénél fogva, alakjukra nézve megváltoztathatók. Az itt tekintetbe jövő mechanikai alakváltoztatási munkálatok, melyeket a minőség szerint köszörűlésnek, fényezésnek, fűrészelésnek, horzsolásnak, fúrásnak vagy hasonlóknak szoktak nevezni, lényegükben véve valamennyien köszörülési eljárások, melyeknél az alakváltozást a munkadarab és a szerszám között működő köszörülő anyag hozza létre. E köszörülési eljárások végrehajtására eddigelé részben olyan szerszámokat alkalmaztak, melyeknél a köszörülő anyag, illetőleg közeg, víz hozzáfolyása mellett, lazán vezetett a munkadarab köszörülendő fölületéhez, részben pedig olyanokat, melyeknél a köszörülő anyag szilárdan tapadó kötőanyag segélyével, magas nyomás alatt vitetett rá a szerszámra, mely köszörűlőanyag a megkeményedés után egyszersmind a szerszámnak alakító munkafölületét képezte. Az előbbi szerszámok azzal a hátránnyal bírnak, hogy forgó szerszámok gyanánt való alkalmazásuk esetén róluk a köszörűlőanyag a röperő következtében lehull s ezt a köszörűléshez szükséges víz legnagybb részben lemossa, mely anyag ily módon veszendőbe megy. A másodsorban említett szerszámok viszont azzal a hátránnyal bírnak, hogy azok a köszörűlőanyagot csak igen nagy nyomás mellett adják le. A jelen találmány czélja olyan köszörülő szerszámok előállítása, melyeknél az először említett szerszámoknál föltalálható munkaelv megtartatik. vagyis a köszörűlőanyag üveg vagy kő megmunkálásánál elosztott állapotban kerül a szerszám és a munkadarab érintkezési fölületéhez, de egyszersmind a másodszor említett szerszámok módjára, az alakító fölületet a lazán lekötött köszörűlőanyag képezi. Ezt az által érjük el, hogy a köszörűlőanyagot csekély nyomás mellett és csekély tapadóképességgel bíró kötőanyag segélyével rakjuk föl a szerszámokra, úgy hogy az munka közben már csekély nyomás mellett is elegendő mennyiségben leválik és jut a szerszám és a munkadarab érintkezési fölületéhez, ahol aztán mint lazán fölrakott köszörűlőanyag jut érvényre. A köszörűlőanyagnak a szerszámmal létesített e kapcsolata folytán egyszersmind azt is