31083. lajstromszámú szabadalom • Kerékabroncs fölhúzó berendezés

megerősített (c) kétkarú emeltyűk egyik vé­géhez könnyen levehetően erősítjük. A (c) emeltyűk másik végein egy-egy mozoghatóan elhelyezett (e) csavaranya van, melyekben a bal és jobb csavarmenettel ellátott (f) orsó forgatható, mely orsó a (d) keret alsó részé­ben van ágyazva. A szóban forgó fogana­tosítási alaknál mindegyik (f) orsó (g) csavar­kerékkel van ellátva, mellyel az (i) tenge­lyen levő (n) végtelen csavar kapcsolódik. Az (i) tengelyek a (d) keretek alsó részék vannak ágyazva és kézi forgattyúkkal for­gathatók. Ha (f) orsót egy vagy más irányban for­gatjuk, úgy a fémszalagok végei közeled­nek egymáshoz vagy távolodnak egymástól, s ennek megfelelően a kerékkoszorút vagy összeszorítjuk, vagy pedig ezen nyomás alól fölszabadítjuk. Hogy abroncsokat különböző nagy kerekekre húzhassunk, az emeltyűk mindegyikét (k) lemezzel meghosszabbíthat­juk, mely (k) lemezt (1) sapkával és (m) csa­varokkal erősítjük meg. Nagyon különböző kerékméretekhez, külön­böző hosszú fémszalagokat használunk. A fémszalagok végeinek az emeltyűk végei­hez való könnyű erősíthetóse czéljából előb­biek (n) gombos peczkekkel vannak ellátva, melyek a (k) lemezek végein levő (o) be­vágásokba illenek. A kereket, melyet abroncs­csal akarunk ellátni, az agyán átmenő (q) csavarral s (r) kézikerékkel (p) asztalhoz erő­sítjük. Az asztalon egymással szemben két (s) kivágás van a (c) emeltyűk fölső végei szá­mára ; (d) keretek az asztallap alatt elhelye­zett (t) vezetékeken sugarasan eltolhatók. Minden kivágásban, még pedig a (c) emel­tyűk fölső végei közt (u) lemez van, mely a kerékkoszorúnak a kivágás helyén való alá­ámasztás ára szolgál. A (d) keretek és (c) emeltyűk sugaras be­állítását a kézi forgattyúval forgatható, jobb-és balmenetű csavarmenetekkel bíró (v) orsó­val eszközölhetjük. Ezen orsók a (d) kere­tekre erősített (w) csavaranyákban forognak úgy, hogy ily módon a (d) keretek a külön­böző méretű kerekeknek megfelelően egy-2 -máshoz közelíthetők és egymástól eltávolít­hatók ; (p) asztalon (k) sugárirányú hornyok van­nak, melyekbe az (y) rudak T-alakú fejét betehetjük. Ezen rudak másik vége be van hajlítva és (z) emeltyű támaszául szolgál, mely emeltyűvel a kerékkoszorúra az abron­csot vagy más efélét teljesen fölhúzzuk, mi­után előbb az (a) fémszalagokat vagy fém­köteleket eltávolítottuk ; (c) emeltyűket a bal- és jobbmenetű csa­varorsó helyett hidraulikus úton is mozgat­hatjuk, sőt az emeltyűket teljesen el is hagy­hatjuk s a fémszalagok végeit hidraulikus úton húzhatjuk össze. A találmánybeli berendezésnek egy másik foganatosítási alakja szerint a berendezés­hez a kerékkoszorút összeszorító s az 1—4. ábrák kapcsán ismertetett gépen kívül egy külön szerkezet tartozik, mely a kerékabroncs fölhúzására és levételére szolgál s mely szer­kezetet a 8—12. ábrák tüntetik föl. E szer­kezettel az abroncsokat a kerékkoszorúról ismét levehetjük a nélkül, hogy az abron­csokat föl kellene metszeni. Mint a 8. 9. és 10. ábrán látható, (2) áll­vány a (3, 3) vezetékekben mozoghatóan van elrendezve. A vezetékek a (p) asztallapja alatt van­nak elhelyezve s a (2) állvány azokban (4) csavarorsó segélyével sugárirányban elmoz­dítható és beállítható; (2) állványon (5) vízszintes tengely s ezen (6) korong van. Ugyancsak (2) állványon még a (8) csap körül forgó (7) korong is van, mely alsó lapjával (6) korongra támaszkodik, fölső lapján pedig az abroncscsal ellátandó kerék koszorúja fekszik föl. A kerék a (p) asztalon foroghat. (2) állvány (9) függélyesen álló kerettel van ellátva, mely a (p) asztal (10) kivágásába mozog. Ezen keretben a (12) csavarorsóval (11) szánt mozgathatjuk. Ez utóbbin (13) vízszintes tengely van, mely­nek egyik végén (14) nyomó korong, másik végén (15) kéziforgattyú van. Ha már most az abroncsot a kerékkoszo­rúra föl akarjuk húzni, akkor azt egy kissé i rátoljuk a koszorúra, aztán a nyomókoron-

Next

/
Thumbnails
Contents