31013. lajstromszámú szabadalom • Újítások átmenő vakuumfékeken

a hézagoknak a rendszer saját súlya által való légmentes elzárását biztosítják. A görgő gyűrűs hengernek közvetlen vákuummal való fékezéshez alkalmas s a 10—12. ábrán föltüntetett foganatosítási alakjánál az (1) henger két (2) forgáscsappal van ellátva, a dugattyú mozgásának megkönnyítésére. A fékrúdazat ellenállásából eredő, oldalt föllépő súrlódások elkerülése végett a dugattyú (3) rúdja a hengert alulról idegen anyagoktól elzáró (5) födélben kiképezett (4) hüvelyben van vezetve. Ezen födélen két lyukas falú (6) tok van, melyek. (7) szivacsos anyaggal (csepű, szivacs) vannak kitöltve; a dugattyút fölemelő levegő ezen tokokon keresztül jut a hengerbe, mely tokok porfogóként működnek. A (8) lyukas lemezből álló födél arra szolgál, hogy a (6) tokok tartalmát szükség szerint kicserélhessük. A 12. ábrán azon cső metszete van föltüntetve, mely a fékhengert a fővezetékkel köti össze. A két hengert, melyet az imént leírtunk, egymással kombinálni is lehet oly czélból, hogy oly elrendezéseket nyerjünk, melyek a kérdéses járműnek legjobban megfelelnek. A 8. és 9. ábrán föltüntetett ejektoron egy, a gőzbebocsátást önműködően szabályozó (22) szerkezet van alkalmazva, mely [ a (23) csővel a gőzvezetékkel s a (24) csővel az ejektor gőzbevezető csövével van összekötve. Ezen önálló szerkezetet tetszőleges ejtktorhoz lehet alkalmazni. A szerkezet czélja az, hogy a gőzbeömlést a különböző gőznyomások szerint szabályozza, mely gőznyomás 16 és 3 atmoszféra között változhatik. A (22) szabályozó szerkezet egy zárt (26) csőből áll, melyen az előbb említett (23) és (24) csövek s a (27) cső van, mely utóbbi a külső levegővel érintkezik, akár közvetlenül, akár egy az ejektor nyílásába torkoló, a rajzon föl nem tüntetett cső útján. A (28) dugattyú a (29) tolattyút mozgatja, mely a legkisebb gőznyomásnál a (26) tér fenekén fekszik föl. Ezen tolatytyú (80) tükrén, egy a (24) csőbe vezető, megfelelően fölfelé keskenyedő nyílás van. A dugattyún vízszintes (9) hornyok vannak, melyek gőzfogóként szerepelnek. A (11) csavarral szabályozható (10) rúgó a dugattyút állandóan lefelé szorítja. Az ejektoron a föntebb leírt szigetelő betét s rugalmas szelepek szintén alkalmazásban vannak, azonban még következő két lényeges elrendezés van rajta. A (31) légbebocsátó szelep mozgatása a (32) gőzbeeresztő fogantyúval s (33) tolórúddal eszközöltetik, mely utóbbi a szeleptartót a (12) tengely körül kilengeti. A 9. ábra az ejektor kezelésére való körtolattyú tengelyén át képzelt metszetet tüntet föl. A körtolattyú egy (13) korongból áll, melyet a (32) fogantyúra erősített (14) tengellyel a (15) négyszögletes csap segélyével forgathatunk. A tolattyúnak (16) tükre egy csonkakúpalakú kivehető betéten van kiképezve, mely a (17) kengyel s (18) csavarral van belfogva, ezen elrendezés a tolattyútükör mindenkori állapotának megvizsgálását nagyban megkönnyíti. A (19) rúgó a tolattyút állandóan tükrére szorítja. A (20) nyílások az ejektorba vezetnek. Az ejektor működési módja a következő: Ha a gőznyomás igen kicsiny, a szabályozó (6) dugattyúja nem mozdul el, s így az ejektorba a (32) fogantyúnak a (2) helyzetből az (1) helyzetbe való hozásával a teljes gőzmennyiség bebocsáttatik. Ha a fővezetékbe levegőt akarunk bocsátani, akkor a fogantyút a (2) helyzetből a (3) helyzetbe kell fordítani, mikor is a (33) kar a (21) ütközőnél fogva elmozdíttatik s a (31) szelepet kinyitja. Ha a gőznyomás túlságosan nagy, a szabályozó dugattyúja a kellő magasságra fölemelkedik, s így a tolattyú tükrén lévő, fölfelé keskenyedő nyílás folytán a gőzmennyiség megfelelően szabályoztatik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Újítás önműködő vákuumfékeken, jellemezve egy, a fékezés és fékmegoldás ve-