30998. lajstromszámú szabadalom • Állító berendezés vasúti jelzők, váltók és hasonlók számára

megszakítása által, mert ezzel az (1) emelő (39) szelepének elektromágnese is árammentessé válik és a szelep nyomólevegőt bocsát az (1) emelő (M) hengerébe. A távolsági jelzők addig tartatnak elreteszelve, míg a vonat a (31) szakaszt teljesen el nem hagyta. Ha a vonat a (32) szakaszba lép, a (35b) sínrelais válik árammentessé és a (77b) kontaktus szakíttatik meg. Ennek következtében a (B)-beli (2) emelő (16b) relaisje a (11) szelep elektromágnesének áramkörét megszakítja, mi mellett a (2) emelő és (2b) jelző (B)-ben önműködően hozatnak a rendes vészállásba, amelyben oly módon akasztatnak meg, amint ez az (A)-szakaszbeli (2) emelőnél a vonatnak a (29) szakaszba való belépésekor és a (77) kontaktus megszakításakor történt. Bekövetkezhetik azon eset, hogy szükségessé válik a vonatot a (2b) vagy (2a) jelzőnél föltartóztatni, hogy kitérés czéljából sínváltást létesítsünk. Ezen esetben a (2b) jelző jelzőkarja alatt egy második jelzőkart kellene elrendezni, melyet ismert módon mint közönséges kitérőjelzőt működtetünk. A (2b) jelzőnél álló vonat a (30) szakaszt teljesen elhagyta volna és a (31) szakaszra jutott volna, a (73b) kontaktust megszakítaná azáltal, hogy a (34b) relais árammentessé válik, úgy hogy a (B)-beli (3) blokkozóemelő (47) szelepének elektromágnese árammentessé válik és ezen emelő önműködően hozatik normális állásába. Emellett a váltóemelők fölszabadíttatnak, úgy hogy a váltóőr a váltókat a kitérés eszközlésére átállíthatja. Az állomási vagy szakaszjelzőt megelőző elszigetelt vonalszakasz végei között a távolság elég nagy, hogy a leghosszabb vonatoknak megfeleljen. Mivel azonban egy közönséges módon haladó vonat (B)-nél a (3) blokkozóemelőt a rendes helyzetbe hozná és emellett a váltóemelőket fölszabadítaná, a jelen találmány szerint a (4) főemelőt rendezzük el, mely rendes állásában a váltóemelőket közönséges bütykös rekesztés segélyével elreteszelve tartja, úgy hogy a váltókat nem lehet működtetni, mielőtt a (4) főemelőt el nem mozdítják. Ezen emelő csupán a váltóemelők elrekesztésére és fölszabadítására szolgál. A (4) emelőt rendes helyzetében az emelőn alkalmazott rés függélyes részébe nyúló és hengerben mozgó dugattyúra erősített görgő által rögzíthetjük, hasonlóan mint a (2) emelő (5, 6, 7) részei, mi mellett a nyomólevegőnek be- és kiáramlását a (39 és 47) szelepekhez hasonló elektromosan vezényelt szelep eszközli, melyet (17b és 72b) vezetékekkel lehetne összekötni, hogy a (31) szakaszon járó és ezt elhagyó vonat működtethesse. Az (A)-beli (41) árammegszakító és a (B)beli (41b) árammegszakító tetszőleges, ismert szerkezetű lehet és a blokkozó emelő vagy az ezzel összekötött szelep működtetésekor működtethető. Ha az (A)-beli bódét megelőző bódéban lévő váltóőr vonatot akar (A) felé engedni, az (A)-beli váltóőrnek először a (3) blokkozóemelőt kell oly módon működtetnie, hogy a (41) kontaktus zárassék és hogy ezáltal az előző szakasz állomási- vagy szakaszjelzője fölszabadíttassék, mely folyamatok pontosan megfelelnek a vonatnak az (A) szakaszból a (B) szakaszba, vagy ebből a következő szakaszba való indulásakor végbemenő folyamatoknak. Világos, hogy jelen találmány tárgya nem csupán pneumatikusan működtetett jelzőberendezéseknél alkalmazható, hanem pl. elektromosan működtetett berendezéseknél is, amidőn az (A2) hengerek elektromotorokkal helyettesíttetnek és a hengerek és dugattyúk helyett elektromágnesek alkalmaztatnak, melyek az egyes emelőkkel köttetnek össze. Ha továbbá a (2) emelők (ml) rései bal oldalukon a lefelé irányuló függélyes résszel láttatnak el, és az emelők (7) rései bal oldalukon a lefelé irányított függélyes rés helyett fölfelé irányított függélyes résben folytatódnának, az emelő fölszabadítását az (mO) hengerbe áramló nyomólevegő és a (6) hengerből kiáramló nyomólevegő eszközölné. Mint már említettük, világos, hogy az (M) és (5) hengerek helyett és dugattyúik helyett elektromágneseket is alkalmazhatunk,