30989. lajstromszámú szabadalom • Formák, eljárás ezek előállítására és a formák készítésére használt minták másolatainak előállítására való fölhasználására

formát megfordítjuk és a védőtok megosztási fölületén a pontos összeillesztést biztosító fúratokat létesítjük. Ezután a kaucsukformának a védőtokból kiálló része fölött létesítjük a védőtok másik (E) részét. A védőtok megosztási fölületeit oly anyaggal vonjuk be, mely meggátolja, hogy a védőtok részei összeforrjanak. A védőtok már most a kaucsukformát a beöntő nyílás kivételével teljesen körülzárja. Ha a kaucsukforma külső fölületén is vannak alámetszések, ezeket külön segéddarabokkal töltjük ki, mint azt a 3. és 8. ábrán (e el e2 e3) jelzi, úgy hogy a védőtok egyik (El) felét könnyen leemelhetjük a kaucsukformáról, minek megtörténte után a segéddarabokat is kihúzhatjuk. Ha a kaucsukforma igen bonyolódott, a védőtok is kettőnél több részből áll. Ha a formát üreges másolat elkészítésére használjuk, akkor a formában egy vagy több magot helyezünk el oly módon, hogy a mag és a forma között a másolat falvastagságának megfelelő hézag maradjon és hogy a kaucsukformába beöntött anyag a magot teljesen körülzárhassa. Lehet a mag készítésénél akként is eljárni, hogy a kaucsukformában egy már elkészült üreges másolatot helyezünk el, azután a mag vasvázát akasztjuk be a másolatba a kellő helyzetben, és a másolatban magában állítjuk elő a vasváz fölhasználásával a magot. A 8. ábrán (C) egy oly mag, mely egy alkalmas (Cl) vasvázon nyugszik. Eme vasváznak (c) kiugrásai vannak, maga a váza (Bl) beöntő toldaton átnyúlik a formába és az (E) védőtokon megerősített (C2) támasztórúdon függ. Eme támasztórúd két végén csavarmenetes és (dl) csavarházakkal van fölszerelve, úgy hogy azt könnyen ki lehet húzni a védőtokból. A támasztórúd szerkezete előnyösen olyan, mint ELZ t 3i rajzon ábrázoltuk, de másként is lehet azt elrendezni, a nélkül, hogy evvel a találmány lényegét érintenők. Bonyolódottabb minták esetében a magnak több vasrúdja is lehet, melyeket valamely tetszőleges ismert módon támasztunk alá. Bizonyos esetekben, nevezetesen ha a kaucsukforma egyes részei már magukban is elég merevek, nem kell teljes védőtokot készíteni, hanem a tokot egyszerű támasztó vázzal is lehet helyettesíteni. A formát magát nem kell egymástól különálló darabokból készíteni, lehet egy darabból álló formát is alkalmazni, melyet akként vágunk föl, hogy abból a mintát könnyen kihúzhassuk. Mikor a kaucsukformát készítjük, eme metszési vonalakra már tekintettel vagyunk. Ha a kaucsukforma képezése czéljából két vagy több részt kell egymással egyesíteni, eme részek között ott, hol a formát később föl kell vágni, például (D4) és (D4) között (5. ábra), vékony faggyúréteget vagy bádogcsíkot helyezhetünk el. A kaucsukforma ama részén, melyen a metszést végezzük, előnyösen egy (c) bordát képezünk ki, nevezetesen akkor, mikor a metszésvonal gyöngébb formarészeket is ér, minthogy a vastagabb kaucsukrétegben a hézag jobban van tömítve. Mikor a kaucsukformát a mintáról lehúztuk, a formán a levegő elvezetésére szolgáló lyukakat létesítjük. Bizonyos esetekben, nevezetesen mikor a formába oly anyagot öntünk, melynek szilárdsága igen csekély és mikor a formának számos finom részlete van, a formát vazelinnel vagy más hasonló anyaggal vonjuk be, hogy a másolat kiemelése törés nélkül legyen végezhető. Eme bevonat egy további előnye az, hogy a folyékony öntőanyag beöntésénél ama kis légbuborékok képződését meggátolja, melyek egyébként a másolat fölületét igen károsan befolyásolják. A légbuborékok képződését a kaucsukforma gondos kiszárításával is meggátolhatjuk. Mikor a fölvágott kaucsukformát ismét zártuk és a védőtok vagy más segédberendezés segélyével a zárt állapotban rögzítettük, a másolat készítéséhez fogunk olymódon, hogy a másolat anyagát folyékony vagy félfolyékony állapotban vagy megolvasztva a formába öntjük, vagy, ha a másolat anyaga természettől lágy, kézzel a formába nyomjuk. Mikor a formát kitöltöttük, a (B) kaucsukformát a védőtokból ki-