30942. lajstromszámú szabadalom • Nyomóközeggel működő fék vasúti járművek számára

- 6 — szolgálhat, míg a szerkocsi fékje a szoká- I sos módon hozatik működésbe. A kocsik szelepei a fővezetékkel a szokásos csőelágazások útján állnak összeköttetésben, azonban könnyen belátható, hogy egy vagy több kocsi hengere oly módon is összekapcsolható a (20) nyílással, mint azt a szerkocsinál láttuk. A fékszerkezetnek föntebb leírt működési módjából kitűnik, hogy ezen szerkezet oly módon is működtethető, hogy a gép fékjei ugyanakkor oldhatók meg, mint a mikor a kocsik fékjei a tartányok megtöltése czéljából megoldatnak, vagy pedig a kocsik fékjei a megtöltés előtt megoldhatók, míg a gép fékjei csak a tartány megtöltése után oldatnak meg. Ez mind elérhető a (73) fogantyú megfelelő kezelése által. Ha azt akarjuk, hogy a fékek a gépen meghúzassanak, a nélkül hogy a kocsik fékjei is meghúzatnának, akkor a (73) ' fogantyűt a III. helyzetbe állítjuk, a nélkül, hogy a (62) fogantyút működésbe hoznánk, mely utóbbi rendesen azon helyzetek valamelyikét foglalja el, melyben az (56) nyílás a (45) vagy (46) csatorna fölött áll. A (71) szelep működő helyzetében a szelepkamrába az (53) csatornán belépő nyomóközeg a szelep (75) nyílásán keresztül a (79) csatornába s onnan a (20) nyíláson keresztül a fékhengerbe áramlik. Ugyanekkor a (79) csatornában lévő közeg a (18) nyíláson, a (12) főszelep üregén, (19) nyíláson és (78) csatornán keresztül ismét a (71) szelephez áramlik, azonban a (78) csatorna zárva lévén, a levegő nem tud kiszabadulni. Ha a fékhengerben már kellő nyomás uralkodik, a (73) szelepet visszaforgatjuk a II. helyzetbe, melyben a levegő sem a fékhengerbe nem áramolhat, sem abból el nem távozhat. Ha a (71) szelep a működési helyzetben hagyatik, akkor a főtartányból mindaddig levegő áramlik az (52) csatornába, (66) redukáló szelepbe, (53) csatornába, a (75 79 és 20) csatornákba, míg csak a nyomás a fékhengerben olyan magas nem lesz, mint a milyet a (66) redukáló szelep megenged, i Ha a gépész a kívántnál nagyobb nyomást I létesített s ezen nyomást csökkenteni akarja, akkor a (73) fogantyút egy pillanatra az I., vagyis normális állásba forgatja s ily módon a (77 78) csatornákat a (76) üreg útján összeköttetésbe hozza s ezáltal a fékhenger tartalmát a (20 18) nyílásokon, a (12) szelep üregén, továbbá a (19 78 76 77) úton a szabadba bocsátja. Ha a (73) fogantyút az III—I helyzetek között mozgatjuk, a nyomóközeg a fékhengerbe áramolhat, vagy abból eltávozhat, s a nyomás a fékhengerben a legkisebb értékről a (66) redukáló szelep által megengedett legmagasabb értékig emelkedhet. Ha a fékek a (62) fogantyú segélyével az egész vonaton működésbe hozattak, előfordulhat, hogy a gépész a gép fékezésén valami változtatást kivan tenni, például a gép fékhengerében a nyomást emelni, vagy csökkenteni, vagy pedig a féket teljesen megoldani akarja. A (22) nyílás természetesen minden ilyen művelet után födi a (18) nyílást, míg a (18 19) nyílások közötti összeköttetés meg van szakítva. Ha a gépész a gép hengerében a nyomást fokozni akarja, akkor a (73) fogantyút a megszorítási, vagyis III. helyzetbe forgatja s ez által a (75 79 és 20) csatornákon keresztül közvetlenül levegőt bocsát a hengerbe. Ha pedig a hengerekben a nyomást csökkenteni, vagy pedig a gép fékjét teljesen megoldani akarja, akkor a (73) fogantyút visszaforgatja a megoldási, vagyis IV. helyzetbe, a mikor is a levegő a hengerből a (79) csatornán, (76) üregen és (77) csatoinán keresztül a szabadba áramlik. A gépész tehát tetszése szerint változtathatja a nyomást a gép hengerében, vagy pedig a féket teljesen megoldhatj cl, nélkül, hogy a kocsik fékjein valamit változtatna. Mint már föntebb ki volt fejtve, a (71) szelep, ha a födő vagy záró II. helyzetben van, a fékhengerekhez és azoktól elvezető utakat elzárja s a nyomást a hengerekben egyszerűen föntartja, úgy hogy a fékek a (10) dugattyúnak a normális helyzetbe való vé| letlen elmozdulása következtében nem oldódhatnak meg.