30923. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék tőzeg-brikettek előállítására
— 2 — zsugorodtak és egyenlőtlenné lettek, mi mellett repedésekkel bírtak és oly törékenyek és össze nem függők voltak, hogy a munkás kezében szétestek. Ajánltatott továbbá a tökéletesen megszárított tőzeget úgy zárt mintákban, mint fenék nélküli mintákban is sajtolni. A fenék nélküli minta alatt egy hengeres cső értendő, melyen a száraz tőzeg, időközönként adagolva, áthajtatik. úgy hogy mindegyik adagolás a következő adagolás fenekét képezi. Erre egy időszakosan működő dugattyú a tőzeget a csövön áthajtja és a nyitott végen eltávozni hagyja. Ezen eljárás foganatosításánál is nehézségek merültek föl, melyek részben a tőzeg által fölvett levegő és részben a nagy nyomás folytán képeztetnek, mely nagy nyomásra azért volt szükség, hogy a száraz tőzeg szálai akként sajtoltassanak egymáshoz, hogy egy szilárd tömböt képezzenek. A száraz tőzeg kezelésénél különösen akkor van nagy nyomásra szükség, ha fenék nélküli mintákat alkalmazunk és ily esetekben gyorsan ismétlődő működéseket kell kifejtenünk, hogy említésre méltó fontosságú eredményt biztosítsunk, mi mellett ezen nagy nyomást még tovább kell fokoznunk, ha a tőzeget a sajtolás előtt mesterségesen fölaprítottuk. Ilynemű sajtoló folyamatoknál egészen szokásos cin3 -ként 11000 kg. nyomást alkalmazni és daczára a készülék és a működés az ezen nagy nyomásból adódó hátrányainak, valamint daczára a száraz és fölaprított tőzeg előállítására fordított fáradságnak és költségnek, mégis ez az egyetlen eljárás, mely a gyakorlatban leginkább van elterjedve, hogy a tőzeget oly tömbökké alakítsuk, melyek azonnal tüzelőanyag gyanánt használhatók föl, mihelyt a gépből kikerülnek. Egy más eljárás abban áll, hogy a nedves tőzeg megmelegített, fenék nélküli mintákban sajtoltatik, azonban ezen eljárásnál lehetetlen mindegyik tömbre folytonosan fokozódó nyomást kifejteni úgy, a mint az a jelen találmány értelmében történik, mely szerint a tőzeget úgy, a mint az a tőzegvágásból jön, a magától lefolyó víz eltávolításával zárt mintákba hozzuk, melyek a víz további eltávolodását engedik meg, és melyek a következő kezelésnél 150—175° C. hőmérsékletre hevíttetnek és ezen hőmérsékleten tartatnak. Sokkal nagyobb hőmérsékletet is alkalmazhatunk, ha az eljárást gyorsítani akarjuk, vagy ha a tőzeget végül elszenesíteni akarjuk, mielőtt a mintából kihajtjuk, mely elszenesítés bizonyos czélokra előnyös. A nedves tőzeget már most a mintában kisebb nyomásnak, körülbelül cm2 -kénti 700 g. nyomásnak tesszük ki, miáltal a nedves tőzeget a minta megmelegített falaival és a mintában levő lefolyató nyílásokkal érintkezésbe hozzuk. Ezen nyomást rövid ideig körülbelül 1—5 perczig tartjuk fönn, mely idő alatt a lefolyató nyílásokon a tőzegszálak egy fonatot vagy szövetet képeznek. Maga a fölhevített minta is elegendő lenne ezen képezésére és pedig az egyszerű érintkezés folytán, azonban a gyönge nyomás a fonatképződést megkönnyíti, minthogy a nyomás által a tőzeget sokkal bensőbb érintkezésbe hozzuk a mintával. Ezen tőzegszálakből álló fonat, mely a jelen találmánynál igen nagy fontossággal bír. a tőzegszálak czelláinak széttépése és a nyílásokhoz és ezek fölé való lerakódása által képződik, míg a folyékony részek a nyílásokon áthatolnak. A széttépett czellákkal bíró szálak ezután, mint a tapasztalat mutatta, egy hálót képeznek, mely azon tulajdonsággal bír, hogy a tőzegnek lényeges mennyiségekben való eltávozását hatásosan megakadályozza, mimellett a nedvesség vagy gőz a következő folyamatok alatt a kifolyatónyílásokon eltávozhatik. A jelen találmány egy lényeges sajátsága abban áll, hogy a minták fölhevített állapotban vannak, a mikor a tőzeget először bevezetjük, minthogy ez által a hálóknak a nyílásokon való képződése azonnal megkezdődik. Ha a háló képződése befejeződött, akkor a kezdetleges nyomást körülbelül kétszeresére fokozzuk és ezen nyomást körülbelül egy perczig tartjuk fönn, mire
