30906. lajstromszámú szabadalom • Lefelé égő izzófényű lángzó

2 — nek ugyanis a szívó kamránál a normális bőséggel kell kezdődnie, és a kibocsátó nyílás felé annyira kell bővülnie, a mint azt a gázlégkeveréknek az égési termékek ál­tal eszközölt fölhevítése és térfogatnagyob­bodása szükségessé teszi. A harántmetszet ezen nagyobbodásának lehetőleg folytonos átmenetben kell tör­ténnie, de lehet azért a harántmetszeti na­gyobbodást a lángzó könnyebb gyártása czéljából minden számbavehető káros hatás nélkül lépcsőzetesen is foganatosítani. Példaképen fölemlítjük, hogy egy lefelé égő lángzó, melynél a keverő cső a szívó kamránál egy 1 cm.-nyi szájbőségnek meg­felelően hosszának 1 /i részében 9.5 mm.-nyi belső átmérővel bír és ezután 12 mm.-nyi átmérőig megbővítve, folytatódik, 90—95 1. óránkénti fogyasztás mellett vízszintes irányban 70 gyertyaerősségű fényt lövel ki, míg az eddigi lángzók, melyek a jelen találmány szerint kiképezett keverő csővel nem bírnak, ugyanazon izzótesttel és ha­sonló körülmények között ia legkedvezőbb esetben csak 50 gyertyaerősségű fényt szolgáltatnak. Ezen nagy fényereje mellett a találmány tárgyát képező lángzó még azon előnnyel is bír, hogy nyugodt, folytonos és szagta­lan lánggal ég, míg az eddigi lefelé égő lángzók nyugtalan, lobogó lángot szolgál­tatnak és a tökéletlen égés következtében kellemetlen szagot is terjesztenek. A bővülés nagyságára nézve határozott számadatok egyszer és mindenkorra nem adhatók meg, mivel azok a gázfogyasztás, a gáz minősége és a keverő csőnek ezen tényezőktől, valamint a lángzó különbeni szerkezetétől függő fölhevítése szerint vál­toznak, de empirikus módon könnyen meg­határozhatók. Magának a lángzófejnek megbővítése le­felé égő lángzóknál már ismeretes, a jelen találmány szerint azonban nem ez, hanem a keverő cső harántmetszetének lefelé égő lángzóknál való nagyobbodása képezi a do­log lényegét. A lángzó hatását még jobban fokozhat­juk, ha arról gondoskodunk, hogy a láng által szolgáltatott hő lehetőleg teljesen hasznosíttassék a keverő cső hevítésére. Az ez által elérhető hatásfokozás egyrészt ab­ban nyilvánul, hogy a kiáramló gázlégke­veréknek előmelegítése hatásosabban törté­nik, másrészt pedig abban, hogy a keverő cső bővülése, vagyis a beáramlási és ki­áramlási végek harántmetszeti különbsége nagyobbra vehető, illetőleg a keverő, cső kisebbre méretezhető. Ennek elérése czéljából a lángzón a ke­verőszerkezet légnyílásai alatt egy a ke­verő csövet körülvevő süveget, köpenyt vagy más ily fölfogó eszközt rendezünk el, mely a lángból távozó égési termékeket fölfogván, a keverő csövet, valamint en­nek körületi terét az erősen fölhevített gázokkal körülvéve, tartja és ekként a hő­nek a keverő csőre való hatásosabb átvi­telét eredményezi. A hevítő gázok fölfogására szolgáló ezen szerkezet egyszersmind megakadályozza, hogy a gázok a lángzónak légszívó nyílá­saihoz jutva, a keverő szerkezetbe ára­moljanak és ennek hatását károsan befo­lyásolják. A gázok fölfogására szolgáló szerkezete­ket tehát lehetőleg akként kell elrendezni, hogy azok a gázokat oldalt tereljék. Ezen szerkezeteket czélszerűen a légszívó nyílá­sok alatt rendezzük el. A láng fűtő erejé­nek kihasználása oly módon is történhetik, hogy a fűtő gázoknak egy része egy kö­peny segélyével a keverő cső köré vezet­tetik, egy másik része pedig szabadon tova­bocsáttatik, de akként, hogy a gáznak ezen része a keverő szerkezet működését ne za­varhassa. A lefelé égő lángzóknál eddig a keverő csövet igen hosszúra méretezték, hogy a láng visszacsapását vagy annak hang-, ille­tőleg léghullámok által való lobogta tását elkerüljék és zajtalan, nyugodt égését elő­mozdítsák. Tökéletesbítés czéljából már most meg­kisérlették ezen keverő csöveket az által rövidebbre készíthetni, hogy azokban egy a láng visszacsapását és lobogását meg­akadályozó sodronyszövetet rendeztek el.

Next

/
Thumbnails
Contents