30877. lajstromszámú szabadalom • Berendezés a csatornavizeken tartalmazott ürülék kiválasztására

hornyokat tüntet föl, négyzetalakú nyíláso­kat alkotnak, melyek megfelelő keresztmet­szetű bádogkosarak befogadására vannak hivatva. Minden ilyen kosár karimával ellátott, négyzetes hasábalakú (7) fölsőrészből áll, mely épen úgy, mint a csonka gula formájú hozzácsatlakozó (8) rész czinkbádogból van készítve. A (8) rész lefelé (9) meghosszab­bítással bír, melynek falai czinkezett drót­hálóból állanak. Minden kosár alsó gulaalakú (8, 9) része fölaprózott koksz és kénsavval megsavanyított tőzegpörje keverékével van megtöltve, míg a hasábalakú (7) fölsőrészben csak aprózott koksz van. Az aprózott kokszból álló réteget fölülrőlátlyukgatott czinkbádogból vagy czinkezett vasdrótból készült (10) ko­sár zárja le, melybe hasábos (11) koksz­brikett van berakva. A (7, 8, 9) kosár és tartalmának helyzetében való megtartására fölül czinkezett (12) vaskeret van elhelyezve, mely az (5) laposvasrudak hornyaiba illik és lazán bedugott szögekkel van megerő­sítve. E (12) keret belső szabad részében a föntebb említett kefék mozgásirányával párhuzamosan, czinkezett (13) drótok vaunak kifeszítve, melyek megakadályozzák, hogy a kefék a (11) kokszbrikettet eltolják. A szűrőmedencze leírt módon összeállí­tott, átbocsátó fenekén, a szennyvíz előbb a (14) szakaszig egy gyengén lejtős fenék­részen folyik végig, mialatt a részecskéknek a kifolyási sebességből származó eleven ereje a szétterjedést eszközli. A (14) ponttól a (15) pontig a fenék kissé emelkedik, s ez emelkedésén a szilárd alkat­részeket a kefék viszik föl, míg az emel­kedés elősegíti a folyadék visszamaradását és átszivárgását. A 2. ábrából látható, hogy a szűrőmeden­czét egy középső hosszanti fal két rekeszre osztja. Ez a (16) oszlopokon nyugvó fal (17) czinkbádoggal burkolt (18) rácstartóból áll, hol a czinkbádog a fenékrácshoz csatlakozik. A szűrőmedencze (19) falainak hosszában is hasonló (16) oszlopok és (17) czinkbádoggal burkolt rácstartók vannak elrendezve, úgy hogy a két párhuzamos szennyvízár czink­bádog falak között mozog. A (18) rácstartókra egy sor (20) görgő van szerelve, melyeken (21) végtelen láncz fut a (22) kefék hordására. A végtelen lán­czot a (23) pontnál lánczkerekek hozzák lassú mozgásba. Mint az 5., 6. és 7. ábrából látható, min­denik kefe (24) hátsó tokból áll, mely fölül (25) laposvassínel van fölszerelve, és lefelé nyitott. Ez alsó nyílásba három (26, 27, 28) kefesor van helyezve, hol a kefék úgy van­nak elrendezve, hogy a három kefesor egyes keféi között lévő csekély hézagok egymáshoz zeg-zugosan álljanak. A keféket helyzetükben szorítócsavarok rögzítik. A há­rom sor kefe közül az elsőnek sortéi a leg­puhábbak, a középsőnek valamivel merevebb, míg a hátulsónak a legmerevebb sortéi vannak. Hogy lehetővé tegyük, hogy a kefék fo­kozatos elkopásuk daczára önsúlyuknál fogva mégis mindig ráfeküdjenek a szűrőkamra fenekére, úgy kötjük azokat össze a (21) végtelen láncczal, hogy függőleges irányban mozoghassanak. A kefék rászerelésére szánt lánezszem belső pofája ugyanis (29) ken­gyellé van kiképezve, melyen egy (30) csap­szöget húzunk keresztül és ezt a (30) csap­szöget a (32) csapon (31) fülkarika fogja körül. A (32) csap a kefe hátának (25) vasa­lására van erősítve. A kefevasaláson alul alkalmazott (58) görgők arra valók, hogy a keféknek fölfor­dított helyzetben történő tétlen visszatéré­sek alkalmával a (17) falakon alkalmazott (59) sineken fussanak, hogy így a lánczot tehermentesítsék. A kezdetben önsebessége, később a (22) kefék segélyével a szúrőkamra szűrőül ké­szült fenekén tovamozgatott, szennyvíz fo­lyékony alkatrészeinek legnagyobb részét főképpen a vizet leadja a fenék alatt fekvő (33) szűretkamrába. Innen a vizet egy szi­vattyú, melynek szívócsöve (34)-gyel van jelölve egy magasabban fekvő tartályba emeli, ahonnan azt öblítőcsatornarendszerbe vagy folyóba vivő levezető csatornába ve­zetjük. Hogy lehetségessé tegyük, hogy a szűrő­• fenék legmagasabb (16) pontjára megérke-

Next

/
Thumbnails
Contents