30793. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gőzgépek termikus hatásfokának növelésére

— 2 — a gép vízgőzzel dolgozik, fűtési és főzési czélokra normális gőzgépek hajtására stb. használhatjuk. Normális körülmények között kevesebb folyadékot fogunk befecskendezni, illetve gőzt kibocsájtani, mint a mennyi fáradtgőzt a modern gőzgép szolgáltat és a kibocsájtó szerkezeteket a dugattyúlöketnek csak 5— 50%-a alatt fogjuk nyitva tartani. A folyadékbefecskendezésnek a gőzgyűjtőkbe és a túlhevítőbe a hasznos közepes diagrammnyomás növelésén kívül az a czélja, hogy a közvetlenül fűtött túlhevítő élettartamát meghoszabbítsa és hogy a tüzelőanyag fűtőértékének jobb kihasználását a tüzelőtér magasabb hőmérséklete folytán biztosítsa, mert a túlhevítő ez esetben 700—900" C. fok fűtőgázok helyett 1200° C. és ennél magasabb hőmérsékletű gázokkal fűthetjük. Ha a túlhevítőt nagyolvasztók torokgázaival vagy más nem túlmagas hőmérsékletű füstgázokkal fűtjük vagy a hengerbe annyi folyadékot fecskendezünk, hogy a gőz nagy mértékben telíttetik, akkor a túlhevítő élettartama folyadékbefecskendezés nélkül is igen nagy. Ha vízgőz helyett kénessav gőzöket, étergőzt stb. használunk, akkor a kompresszió előtt a hengerből távozó gőzt fölületi kondenzátorok segélyével cseppfolyós állapotba visszük vissza és újból befecskendezésre használjuk. Az 1., 2. és 3. ábrák az új gépnek egy foganatosítási alakját tüntetik föl egy hengerrel, fekvő elrendezésben. Az (a) gőzbebocsájtószelepek ugyan úgy vezéreltetnek, mint az eddigi szelepes gőzgépeknél. Az (a') szelepek olyan önműködő szelepek, melyeken át a komprimált fáradtgőzt az (a3) dugattyú hatásosan működő deflegmátorral (olajleválasztóval) ellátott gőzgyűjtőn keresztül a túlhevítőbe szorítja. Az (a2) vezérel t szelepen át a kompresszió előtt annyi fáradtgőzt bocsájtunk ki, a mennyi a befecskendezett folyadékból keletkezik, (b) a porlasztókészülék (Körting-féle szórófuvóka, 2. ábra), mely csavarmenetekkel van ellátva és a melyen keresztül a (c) rézcsővezetéken át nyomás alatt bevezetett folyadékot a kompresszió alatt (a dugattyú visszamenetének kezdetétől kb. a löket feléig) a hengerbe fecskendezzük. Egy szórófuvóka helyett kettőt is alkalmazhatunk — mindenik henger végén egyet, — úgy hogy a dugattyú egész lökete alatt fecskendezhetünk be folyadékot. A hengerbe befecskendezett folyadék mennyiségének szabályozása a legkevesebb nehézséget okozza, ha a befecskendezést azon idő alatt foganatosítjuk, a mely alatt a gőzfeszűltség a dugattyú előtt megközelítőleg állandó, vagyis a mialatt a kibocsájtó közegek nyitva vannak, tehát a kompreszszió előtt. A kompresszió ekkor adiabatikus és elégséges, ha egy befecskendező készüléket alkalmazunk a henger közepén. Az új gép munkafolyamata ekkor a következő : A nagyfeszültségű és nagy mértékben túlhevített gőz, melyet a túlhevítőben állítunk elő, az (a) szelepeken át lép a (d) munkahengerbe és az (a3) dugattyút ismeretes módon a henger másik végéig hajtja. A dugattyú visszamenetelénél a dugattyú előtti gőzt befecskendezés útján lehűtjük, a kezdetifeszültségig komprimáljuk és azután az (a') szelepen át olajleválasztóval ellátott gőzgyűjtőn keresztül a túlhevítőbe szorítjuk és túlhevítés után újabb munkateljesítés czéljából a fönt ismertetett módon a (d) munkahengerbe vezetjük vissza. A dugattyú visszamenetelénél az (a2) kibocsájtó szelepeket addig tartjuk nyitva, míg a folyadék befecskendezés útján és a túlhevítővel összekötött kis gőzkazánban fejlesztett .gőzmennyiség eltávozott. A 4., 5., 6. és 7. ábrákban az (e, f, g, j és k) diagramm az (a3) dugattyú mögött teljesített pozitív munkát tünteti föl, az (e, i, h, j és k) diagramm pedig a negatív munkát a dugattyú visszamenetelénél, ha az (a2) szelepen át csak annyi gőz távozik a kompresszió előtt, mint a mennyi a befecskendezés által a hengerben fejlesztetik; az (e, i', h', h, j és k) diagramm a dugattyú