30784. lajstromszámú szabadalom • Újítások golyós csapágyakon

— 3 — ágynál is előnyös, mert az ily csapágyak üzem közben kisebb zajjal járnak, nagyobb lökéseket, terhelésváltozásokat vehetnek föl és kevésbé pontos szerelést engednek meg, mint az oly golyócsapágyak, melyeknél a golyók közvetlenül érintkeznek egymással. A többi (5a) 20 ábra több oly rúgót ábrázol, mely az új golyóscsapágyszerkezetnél mérvadó momentumok figyelembe vételével előnyösnek bizonyult. Első sorban az jegyzendő meg, hogy nemcsak a közönséges spirál- vagy tekercsrúgó, hanem bármely tetszőleges spirál- vagy tekercsrúgó, sőt minden más, többé-kevésbé rugalmas betétdarab is alkalmazható a golyók között köztartó gyanánt oly módon, hogy ezeket a több-kevésbé rugalmas köztartókat mint különálló, egymástól független darabokat helyezzük el a golyók között, vagyis hogy két szomszédos golyó között egy-egy többékevésbé rugalmas, a többitől független köztartót helyezünk el. A csatolt rajzokon a rúgóknak, illetve rugalmas köztartódaraboknak ama kiviteli alakjait ábrázoltuk, melyek első sorban jöhetnek figyelembe, de határozottan megemlítjük, hogy ezek a kiviteli alakok nem képezik az összes lehetséges kiviteli alakokat és hogy számos más oly alak is lehetséges, mely előnyösen alkalmazható és mely eme találmány keretébe tartozik. Az (5b, 5c és 5d) ábrán az első sorban figyelembe jövő spirál- vagy tekercsrúgó ama kiviteli alakjai láthatók, melyeknél a rúgók végei oly czélból, hogy azok a golyók és ezek futópályái közé ne szorulhassanak, egyszeresen, kétszeresen vagy többszörösen befelé, tehát a spirál- vagy tekercsrúgó belsejébe le vannak hajlítva, legelőnyösebben oly módon, hogy a lehajlított részek az utolsó menet síkjába essenek. A 6. ábrán oly kiviteli alakot ábrázoltunk, melynél a spirál- illetve tekercsrúgó meneteinek keresztmetszete a rúgó szilárdságának fokozása czéljából négyszögalakú. A 7 — 12. ábrán oly rúgók láthatók, melynél a tekercs átmérője hosszának különböző pontjain különböző, úgy hog} a rúgó mindig csak egy vagy két szakaszán, ott hol a menetek átmérője a legnagyobb, érintkezik a vezetőpályával. A mi a részleteket illeti, a 7., illetve 8. ábrán oly kiviteli alak látható, melynél a kör- vagy négyszögkeresztmetszetű menetekkel bíró rúgó meneteinek átmérője a a középen a legkisebb, míg ellenkezőleg, a 9. ábrán látható rúgó meneteinek átmérője középen legnagyobb, úgy hogy a rúgóforgás elipszoidhoz hasonló. A 10., 11. és 12. ábrán látható kiviteli alakok czélja az is, a mi az (5b 5d) ábrán föltüntetett alakoké, hogy a rúgó végének a golyók és fütófölületek közé szorulása meg legyen gátolva. A 13. ábrán látható kiviteli alaknál a lényegében véve spirál- vagy csavaralakú rúgó végei derékszög alatt akként vannak lehajlítva, hogy eme végek bizonyos tekintetben támaszték gyanánt szolgáljanak. A 14—16. ábrán oly kiviteli alakok láthatók., melyek nem teljesen, vagy lényegében véve spirál- vagy csavaralakúak, hanem melyek drótból vagy lapos- vagy más keresztmetszetű csíkokból akként vannak szerkesztve, hogy ezek különböző módon hajlított rugalmas (fl) szárakkal vagy más kiugrásokkal vannak ellátva. A 17—20. ábrán oly kiviteli alakokat mutatunk be, melyeknél rúgók vagy többékevésbé rugalmas testek gyanánt cső- vagy más alakú (f2) részek vannak alkalmazva, így a (17) ábrán a csőalakú részek fölhasítás útján váltak rugalmassá, míg a 18. ábrán a cső végén alkalmazott bevágások rugalmas kihajlásokat végezhetnek. A 19. ábrán eme karélyok a csőfaltól kifelé, a 20. ábrán pedig attól befelé vannak hajlítva, a rugalmasság fokozása czéljából pedig a cső föl is vágva. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Két konczentrikus futógyűrűből álló golyóscsapágy, melynél a golyók a futógyűrűk hornyaira sugárirányú nyomást gyakorolnak, az által jellemezve, hogy a futógyűrűk megosztva nincsenek és azok hornyai teljesen épek, a gyűrűk között pedig legföljebb csak annyi golyó