30773. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kerékabroncsok előállítására

- 2 — 2. ábra az át nem alakított mag és az ezt körülvevő forma nagyobb léptékben rajzolt metszete; a 3. ábra hasonló metszet csőalakú mag esetére; a 4. ábra az átalakított mag és az ezt körülvevő forma hasonló metszete, végül az 5. ábra az átalakított mag és az ezt körülvevő külső rétegek és vulkánozó forma metszete. Az (A) gummipalást külső futófölületén, hol az a kopásnak leginkább ki van téve, vastagabb mint a többi részén és a (B) védőréteggel — legelőnyösebben durva vászonnal — bevont, a találmány szerint előállított, szivacsos szerkezetű (C) gummimagot zárja magába. Eme gummimagot a két részű (Dl D2) formában készítjük, mely forma üregének átmérője kisebb, mint az át nem alakított mag átmérője, úgy hogy mikor a magban a gázfejlődés a hő hatása alatt megindul, a forma a magot a kellő mértékben kiterjedni engedje. Az át nem alakított mag a 2. ábra szerint egy tömör gyűrűt képez, melynek keresztmetszete a formaüreg keresztmetszeténél kisebb, a 3. ábra szerint ellenben egy gyűrűalakú csövet, melynek keresztmetszete a formaüreg keresztmetszetével egyenlő és mely a belső ürege miatt terjedhet ki. A formába zárt magot ezután hő hatásának tesszük ki, mikor a mag anyagát képező gummitömeghez kevert gázt fejlesztő anyag elbomlik. Bár a találmány lényegére az, hogy gáztfejlesztő anyag gyanánt minő anyagot alkalmazunk, nem tartozik, még is megemlítjük, hogy igen kedvező eredményeket érhetünk el, ha az átalakítandó gummitömeghez fémsókat vagy ammoniumkarbonátot keverünk. A hő hatására elbomló sókból fejlődő gáz a gummitömeget átjárja, ezt szivacsos szerkezetű, lágy tömeggé fújja föl, melyben nyomás alatt álló gázbuborékok vannak. A hő hatása alatt a mag külső fölületén egy összefüggő, nem lyukacsos (c) hártya képződik. Mikor a mag a föntebb leírt módon átalakult, azt a formából kiemeljük és a (B) védő vászonréteggel és (A) gummipalásttal burkoljuk. Az ekként előkészített abroncsot ezután egy ujabb formába tesszük és oly magas hőmérséklet hatásának vetjük alá, hogy az (A) gummipalást a kellő mértékben vulkánozódjék. A vulkánozáshoz szükséges hő hatása alatt a mag nem sérül meg, legföljebb az átalakulás válik még tökéletesebbé, úgy hogy ha kívánatos, a mag első ízben nem is kell annyira fölhevíteni, hogy az teljesen átalakuljon. Ha a magot az első hőben majdnem annyira átalakítottuk, hogy az összes gázképző anyagok elbomoljanak, de azért ezt az állapotot teljesen el nem értük, e külső gummibevonat vulkánozására szolgáló hő hatása alatt újabb gázfejlődés indul meg, tehát a vászonnal körülvett magban a nyomás fokozódik és a vászonburkolatra bizonyos belső nyomás fog hatni. Ezért nagyobb abroncsok előállításánál ez az eljárás igen előnyösnek bizonyul, mert a belső nyomás a vászonburkolatban az ezt alkotó csíkok egymásra fekvésénél képződő hézagokat tömítve elzárja és meggátolja, hogy a hézagoknál a csíkok egymáson mozogjanak, mi azok gyors avulását vonná maga után. A vulkánozásra ugyanazt a formát használhatjuk, melyet a mag átalakítására használtunk, ebből a czélból csakis az szükséges, hogy mikor a magot a védő vászon' burkolattal körülvesszük, azt megfelelően összenyomjuk, úgy hogy az evvel a vászonburkolattal és a gummipalásttal bevont magot a formába visszahelyezhessük. Ennél az eljárásnál a mag rugalmassága fokozódik, ezenkívül teherbírása is növekedik. Ha a mag át nem alakított állapotban csőalakú, mint az a 3. ábrán látható, gondoskodnunk kell arról, hogy a mag kiterjedésénél a csőalakú mag belsejében volt levegő elszállhasson. Ezt a czélt akként érhetjük el, hogy e csőalakú mag belsejében egy (c) zsinórt helyezzük el, melyek egyik végét a forma (dl) nyílásán át a szabadba vezetjük. A zsinór a levegőnek, mely a mag kiterjedésénél belsejében komprimálódik, elvezetését biztosítja, úgy hogy mikor a mag teljesen kiterjedt, belsejében levegő