30763. lajstromszámú szabadalom • Újítások golyós csapágyakon

czentrikus, egy.-egy futóhoronnyal fölszerelt (a b) futógyűrűje van, a külső (b) futógyűrűn pedig egy, pl. a megrajzolt módon, csavar által a záróhelyzetében tartott (c) tolókával elzárt töltőnyílás van kiképezve. A tolóka a horony falát a töltőnyílás elzárása által a megszakadási helyén kiegészíti. A leírt elrendezés lehetővé teszi, hogy a futógyűrűk közé esetleg több golyót és köztartót is elhelyezünk, mint a mennyit egyébként elhelyezni lehetne, természetesen föllépnek ekkor is azok a hátrányok, melyek a töltőnyílás alkalmazásából származnak. Az egyes golyók között már most a (d) köztartók vannak elrendezve, melyeket a sematikus oldalnézeten derékszögű négyszögalakú (d) részek jelképeznek. Ezek a köztartódarabok — mint azt számos megfigyelés igazolja, — a csapágyakat nem csak a rázkódások, nyomásváltozások és mindennemű lökések, továbbá a hiányos szerelés káros hatása ellen védik, hanem a fölbillenés ellen is, mely igénybevétel a golyós csapágyaknál tudvalevőleg a legkárosabb. A szóban levő golyós csapágynál tehát föllépnek azok az előnyök, melyek a töltőnyílások alkalmazásából származnak ós evvel egyidejűleg a csapágy fölbillenése és az evvel járó káros igénybevételek is el vannak kerülve. Hogy már most a köztartódarabok elhelyezhetők legyenek, ezeknek vagy deformálhatóknak, vagy megoszthatóknak kell lenniök. A deformálódás rugalmas vagy rugalmatlan deformálódás lehet, mely utóbbi esetben a deformálást meghajlitás vagy más alakváltoztatás által végezzük. A 2. és 3. ábrán látható kiviteli alaknál rugalmasan deformálható köztartódarabok vannak alkalmazva, melyeket egy összefüggő (e) drótrúgó képez. Ez a golyók közé eső szakaszain spirálvonalban vagy csavarvonalban vau tekercselve. Magától érthető azonban, hogy más alakú köztartók is alkalmazhatók és hogy pl. az 1. ábrán látható, derékszögű négyszögalakú részek nem rúgalmas, deformálható köztartók is lehetnek, míg a 2. és 3. ábrán a köztartók mind rugalmasak. Eddig a köztartók vagy kalitkák csupán a golyók fogvatartására szolgáltak, miért is előbb sohasem alkalmaztak különálló köztartókat és különösen sohasem alkalmazták ezeket kettős hornyú golyós csapágyaknál, illetőleg ilyenekkel kapcsolatban, bár épen ez a kombináczió a legelőnyösebb. A bevezető nyílások záródarabjának alakja és szerkezete teljesen mellékes és a záródarab a külső vagy belső futógyűrűn egyaránt alkalmazható. A találmány alkalmazhatósága tehát koránt sincs a rajzon ábrázolt alakra vagy részekre korlátozva, ellenkezőleg a találmány mindazokra a kettős hornyú csapágyszerkezetekre vonatkozik, melyeknél a golyók között elrendezett köztartók alkalmazása következtében a fölbillenés káros hatása ki van küszöbölve, tekintet nélkül arra, hogy ezek a köztartók különállók-e vagy összefüggőek-e és tekintet nélkül arra, hogy a köztartókat a golyók vagy a golyók és a futófülületek támasztják-e alá. A találmánynál szükségszerű és lényeges ismérv az, hogy a köztartók együtt vagy egyenként megoszthatók vagy rugalmasan vagy rugalmatlanul deformálhatok legyenek, hogy azokat a hornyokba egyáltalában bevezethessük. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Golyós csapágy, az által jellemezve, hogy a két konczentrikus, egy-egy futóhoronynyal fölszerelt futógyűrűn a golyóknak a futógyűrűk közé való bevezetésére szolgáló nyílás van alkalmazva, a golyók között pedig a köztartók vannak elrendezve, oly czélból, hogy a csapágy ne csak a rázkódások, terhelésváltozások, lökések és rosz szerelés hatása, hanem főleg a fölbillenés káros hatása ellen is védhető legyen. 2. Kettős hornyú, töltőnyílással ellátott vagy el nem látott golyós csapágyaknál a golyók között összefüggő vagy össze nem