30763. lajstromszámú szabadalom • Újítások golyós csapágyakon

czentrikus, egy.-egy futóhoronnyal fölszerelt (a b) futógyűrűje van, a külső (b) futógyűrűn pedig egy, pl. a megrajzolt módon, csavar által a záróhelyzetében tartott (c) tolókával elzárt töltőnyílás van kiképezve. A tolóka a horony falát a töltőnyílás elzárása által a megszakadási helyén kiegészíti. A leírt elrendezés lehetővé teszi, hogy a futógyű­rűk közé esetleg több golyót és köztartót is elhelyezünk, mint a mennyit egyébként elhelyezni lehetne, természetesen föllépnek ekkor is azok a hátrányok, melyek a töl­tőnyílás alkalmazásából származnak. Az egyes golyók között már most a (d) köztartók vannak elrendezve, melyeket a sematikus oldalnézeten derékszögű négy­szögalakú (d) részek jelképeznek. Ezek a köztartódarabok — mint azt számos meg­figyelés igazolja, — a csapágyakat nem csak a rázkódások, nyomásváltozások és mindennemű lökések, továbbá a hiányos szerelés káros hatása ellen védik, hanem a fölbillenés ellen is, mely igénybevétel a golyós csapágyaknál tudvalevőleg a legká­rosabb. A szóban levő golyós csapágynál tehát föllépnek azok az előnyök, melyek a töltő­nyílások alkalmazásából származnak ós ev­vel egyidejűleg a csapágy fölbillenése és az evvel járó káros igénybevételek is el vannak kerülve. Hogy már most a köztartódarabok el­helyezhetők legyenek, ezeknek vagy defor­málhatóknak, vagy megoszthatóknak kell lenniök. A deformálódás rugalmas vagy ru­galmatlan deformálódás lehet, mely utóbbi esetben a deformálást meghajlitás vagy más alakváltoztatás által végezzük. A 2. és 3. ábrán látható kiviteli alaknál rugalmasan deformálható köztartódarabok vannak alkalmazva, melyeket egy össze­függő (e) drótrúgó képez. Ez a golyók közé eső szakaszain spirálvonalban vagy csavar­vonalban vau tekercselve. Magától érthető azonban, hogy más alakú köztartók is al­kalmazhatók és hogy pl. az 1. ábrán lát­ható, derékszögű négyszögalakú részek nem rúgalmas, deformálható köztartók is lehet­nek, míg a 2. és 3. ábrán a köztartók mind rugalmasak. Eddig a köztartók vagy kalitkák csupán a golyók fogvatartására szolgáltak, miért is előbb sohasem alkalmaztak különálló köz­tartókat és különösen sohasem alkalmazták ezeket kettős hornyú golyós csapágyaknál, illetőleg ilyenekkel kapcsolatban, bár épen ez a kombináczió a legelőnyösebb. A bevezető nyílások záródarabjának alakja és szerkezete teljesen mellékes és a záró­darab a külső vagy belső futógyűrűn egy­aránt alkalmazható. A találmány alkalmazhatósága tehát ko­ránt sincs a rajzon ábrázolt alakra vagy részekre korlátozva, ellenkezőleg a talál­mány mindazokra a kettős hornyú csap­ágyszerkezetekre vonatkozik, melyeknél a golyók között elrendezett köztartók alkal­mazása következtében a fölbillenés káros hatása ki van küszöbölve, tekintet nélkül arra, hogy ezek a köztartók különállók-e vagy összefüggőek-e és tekintet nélkül arra, hogy a köztartókat a golyók vagy a golyók és a futófülületek támasztják-e alá. A találmánynál szükségszerű és lényeges ismérv az, hogy a köztartók együtt vagy egyenként megoszthatók vagy rugalmasan vagy rugalmatlanul deformálhatok legyenek, hogy azokat a hornyokba egyáltalában be­vezethessük. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Golyós csapágy, az által jellemezve, hogy a két konczentrikus, egy-egy futóhorony­nyal fölszerelt futógyűrűn a golyóknak a futógyűrűk közé való bevezetésére szolgáló nyílás van alkalmazva, a golyók között pedig a köztartók vannak elren­dezve, oly czélból, hogy a csapágy ne csak a rázkódások, terhelésváltozások, lökések és rosz szerelés hatása, hanem főleg a fölbillenés káros hatása ellen is védhető legyen. 2. Kettős hornyú, töltőnyílással ellátott vagy el nem látott golyós csapágyaknál a go­lyók között összefüggő vagy össze nem

Next

/
Thumbnails
Contents