30761. lajstromszámú szabadalom • Betűöntőgép

- 13 — mintaberendezése a mozgatható (170a) mintarészből áll, meiy a (20a) tartón el­rendezett vezetékben függélyesen ide- és oda mozog és mely (184a) toldattal bír; utóbbi a helytálló (172a) mintarész (185a) kivágásába léphet be. A (184a) toldat vége ék gyanánt van kiképezve (lásd a ponto­zottan rajzolt vonalakat), mely a (185a) kivágásban a (300a) ékkel működik össze, miáltal a (170a) mintarész lefelé való moz­gásánál a helytálló (172a) mintarész olda­laihoz szoríttatik. A (170a) mozgatható mintarészt az összes betűnagyságok önté­séhez használhatjuk, mert az esetben, ha a (119a) kidobót más betűnagyság részére ki­cseréljük, akkor a kidobó ezen megváltoz­tatásánál a lengő (9a) kar és a (170a) mintarész közé kapcsolt (12a) rúgó lehe­tővé teszi, hogy a (9a) kar legnagyobb lö­ketét végezhesse ugyan, ellenben a minta mégis a kilökő által meghatározott helyen áll meg. A (300a) ék rúgókkal bír, melyek ezen éket a (172) mintarész fölületének síkjába emelik föl, ha a (170a) mintarész (184a) toldata a (185a) kivágásból visszahúzatott; a (300a) ék ily módon a kivágást kitölti, hogy a betűk kidobását lehetővé tegye. A matriczát egy (föl nem tüntetett) osz­czilláló kar alsó vége tartja, mely kar a (170a) mintarészen forgathatóan van ágyazva és mely oly módon leng, hogy a mikor a (170a) mintarész a kilökőbe ütközik és a (9a) kar lefelé való mozgását folytatja, mi mellett utóbbi a (12a) rúgót lenyomja, ak­kor az említett kar a matriczakar fölső vé­gét a mintából elmozgatja és a matricza­kar alsó végét a minta felé mozgatja, úgy hogy ezen lengő kar a matriczát a minta­részekhez szorítja és utóbbiakon rögzíti, mialatt az öntés végbemegy. A (9a) kar föl­felé való mozgásánál a matricza a betű mellső oldaláról elmozog és a mintarésszel együtt fölfelé mozog. A 18. ábrában föltüntetett kiviteli alak­nál a (90b) kilincsnek a súllyal való kap­csolása és a súlyból való kikapcsolása füg­getlen a gép által működtetett bütyök mozgásától. Ezen kivitelnél a (90b) kilincs ferde (89b) fölülettel bír, mely a (80) sú­lyon megerősített lemez megfelelő (88b) ferde fölületével működik össze. Ezen két fölületet a (95b) rúgó által a kilincshez szorított peczek tartja súrlódás által kap­csolatban. A (95b) rúgó elegendő erővel bír, hogy a ferde fölületek között oly súr­lódási ellenállást létesítsen, mely egyenlő a betűk öntésénél a megolvasztott fémre kifejtett' nyomással. Ha azonban a (80) súly lesülyed, akkor utóbbi a szivattyúrészekre fejt ki hatást és a (95b) rúgó által a ferde fölületek között létesített súrlódást meg­szünteti, mire ezen fölületek egymáson csúsznak és a súlyt a kilincsből kiakaszt­ják. Erre a kilincset és a szivattyú részeket a (100b) rúgó fölső helyzetébe mozgatja és a súly teljesen lesülyed. Ha a súly föl­emeltetik, akkor a (88b) lemez fölső ol­dala a (90b) kilinccsel érintkezésbe jön és utóbbit visszanyomja, hogy a kilincs ferde fölülete a (88b) lemez alsó oldalán lévő ferde fölülettel kapcsolatba jöjjön, úgy hogy most a (89b) ferde fölület a kilincsre hatást fejthet ki. Ezen kivitelnél a súlyt a szivattyúrészek önműködően akasztják ki, mihelyt a fém ellenállása a mintában és a tartányban előre meghatározott nagyságot ér el. Ezenkívül a súly különböző betű­nagyságok öntésénél nem igényel gondossá­got és beállítást. A 19. ábrában föltüntetett kiviteli alak­nál a (75a) vezetőcsatorna a (301c) pót­üregbe nyílik, mely (302c) dugattyúval bír; utóbbit a (303c) rúgó szorítja le. Ezen ki­viteli alak ugyanazon czélra szolgál, mint a fönt leírt kiviteli alak. Mint a 20. ábra mutatja, a fémszelep ré­szeinek működtetésére szolgáló elemeket annyiban módosíthatjuk, hogy az (5Ca) sze­leprúdat — mely oly módon működik, hogy a szivattyú működésénél a fém nyomása folytán az (51a) szelepet nyitja — a(30^d) dugattyúval kötjük össze. A fém a dugaty­tyút visszanyomja, miáltal az (51a) szelep nyílik, míg ha a szivattyűnyomás csökken, akkor a dugattyút a megolvasztott fém előre nyomja, hogy a dugattyú az (51a) I szelepet elzárja. E mellett a (305d) rúgó-

Next

/
Thumbnails
Contents