30757. lajstromszámú szabadalom • Explóziós mótor tartánnyal

dugattyú akkor mozdít el, ha a feszültség a (W) tartányban ezen legkisebb feszültségnél nagyobb lesz. Az (E) szelep előnyösen az (8) tolattyún rendezhető el. Ezen motor működése a következő (lásd az 5. ábrában föltüntetett diagrammot): Tegyük föl, hogy a (W) tartány egy bizonyos p° feszültségű gázzal van megtöltve. Ha a (C) hengerben explózió következik be, akkor az (E) szelep — ha az explóziónyomás p°-nál nagyobb — ki lesz nyitva, az explóziógázok feszültsége kiegyenlítődik a (W) tartányban volt p° feszültséggel, a minek eredménye a (pl)-el jelölt kezdetifeszültség, a mellyel a (C) henger és (W) tartány tartalma együttesen expandálni kezd. A mint azonban a közös feszültség a (d) pontnál eléri a p° értéket, az eddig nyitva tartott (S) tolattyú bezáratik, miáltal a (W) artány tartalma a (C) henger tartalmától el lesz különítve. A további expanzió már csakis a (C) hengerben folyik le és ennek következtében jóval alacsonyabb végfeszültségig terjed, mint a két gázmennyiség további együttes expanziója esetén lehetséges lett volna. Ezen motornak egy másik kiviteli alakja a melynél a tartányba átömlött gázok részint a hengerbe ömlenek vissza, részint egy második hengerben expandálnak, a 2. ábrában van föltüntetve. Ezen esetben a (D) segédhenger és a (W) tartány közé egy önműködő (Sl) tolattyú lesz beiktatva, mely csak akkor teszi szabaddá a (D) segédhenger és a (W) tartány közötti közlekedést, ha ez utóbbiban levő feszültség nagyobb, mint az előzőleg megállapított legkisebb p° feszültség. Az (Sl) tolattyú lényegében ugyanolyan szerkezetű, mint az (S) tolattyú. Ha tehát a (W) tartány az említett p° feszültségű gázzal meg van töltve, akkor egy a (C) hengerben történt explózió esetén a meggyújtott gázok egy része a (W) tartányba fog átömleni és meg fogja nagyobbítani az utóbbiban volt p° nyomást, úgy hogy a (D) segédhenger (Sl) tolattyúja szintén kinyittatik és úgy a (K), mint a (Kl) dugattyúk az összes, úgy a (C) főhengerbe. mint a (D) segédhengerbe átömlő gáztérfogat kitágulása mellett előre hajtatnak, a míg az expanzió-feszültség elérte a p° értéket, mire mind a két tolattyú önműködőlég záródik. A további expanzió a (C és D) hengerekben a bennük visszamaradó keverékkel p° feszültségről történik. A 3. ábrában föltüntetett motornál a (W) tartány választófal nélkül van a (D) segédhengerrel összekötve és azzal bizonyos értelemben egy térfogatot fog körül. Ezen esetben szükséges, hogy a (D) segédhenger kipuffogó nyílása előbb zárassék el, mint a segédhenger (Kl) dugattyúja visszafelé való mozgását befejezte volna, úgyhogy a (Kl) dugattyú a (D) segédhengerben visszamaradt gázokat annyira sűríti, hogy a holtpontban a (W) tartányban a feszültség az előzetesen megállapított nagyságot eléri. Ha ezen gépnél a munkahengerben explózió történik, akkor az (S) tolattyún alkalmazott (E) szelep a föllépő túlnyomás által kinyittatik és a (W) tartány p° nagyságú eredeti feszültsége megnagyobbíttatik úgy, hogy a feszültség-kiegyenlítés megtörténte után mindkét (K és Kl) dugattyú a gázoknak a (C) hengerbe történő részleges visszaömlése mellett és a (W) tartány összes tartalmával együtt halad előre. A p° feszültség elérésénél az (S) tolattyú el lesz zárva, mire a (Kl) dugattyú a (W) tartányban visszamaradt keverékkel p° nyomásról tovább expandálhat. Mielőtt a (Kl) segéddugattyú visszafelé elérte volna holtpontját, a kipuffogó nyílás el lesz zárva, hogy a mire a (K és Kl) dugattyúk ismét a föltüntetett állásba jutnak, a (W) tartányban a feszültség eredeti p° értékét elérte. A 4. ábrában föltüntetett kiviteli módozat csak annyiban különbözik a 3. ábrában föltüntetett módozattól, hogy a két (K és Kl) dugattyú úgy van egymással szemben eltolva, hogy a (D) segédhenger (Kl) dugattyúja a (G) főhenger (K) dugattyúja mögött visszamarad. A vezénymű kellő beállítása által elérhető az, hogy a (W) tartányban a sűrítés kivánt