30650. lajstromszámú szabadalom • Berendezés folyékony szemes és képlékeny anyagok fölosztására

keretből áll, melyre a később leiranió mechanizmus van szerelve. Mindegyik (P F) hengerben egy-egy (Pl) dugattyú mozog. A két dugattyúrúd fogasrúd gyanánt van kiképezve és egymással egy oly (VIO) fogaskerék útján van összekötve, melynek osztókörének átmérője a két fogasrúd osztóegyenesének egymástól való távolságával egyenlő. A (VIO) fogaskerék a (VI2) villába van ágyazva, ennek szára pedig csavarmenetekkel van ellátva. Eme menetek a (V13) kerék belső csavarmeneteibe fogódzanak, mely kerék foroghat ugyan, de el nem tolódhatik. A (VI2) villa hasítékában valahol egy (VI4) csap van megerősítve, mely a (VIO) fogaskerék tengelyét és az (FI) dugattyúk mozgásánál a támasztó pontot képezi. Az (FI) dugattyú — melynek mellső fölüle, ének pontosan az (E) hasíték síkjába kell kerülnie — egy az (F2) dugattyúrúdon alkalmazott ütközővel vagy állító gyűrűvel van fölszerelve, hogy a löketét pontosan szabályozni lehessen. Az (FI) dugattyú visszafelé mozgását — mi a henger űrtartalmát határozza meg, — az előbb említett (V14) támasztó pontnak a (V13) keréktől való távolsága szabja meg. Ha a (V12) villát az (L) szán vezető föliiletébez viszonyítva a szélső helyzetébe állítjuk, mindkét dugattyú mellső fölülete az (L) szán vezető föliiletébe juthat, ha ellenben a (V12) villát a (VI3) csavarház hátrafelé mozgatja, akkor, feltéve hogy az egyik i dugattyú ama helyzetében marad, melyben a mellső fölülete aí (L) szán vezető felületébe esik, a másik dugattyúnak szükségszerűen két akkora úton kell visszafelé mozogni, mint a mekkora úton mozdult el a (V14) pont ugyanabban az irányban. A földolgozandó anyagra ható nyomás azt a dugattyút, a melynek hengerét épen meg kell tölteni, kifelé nyomja, a (VIO) fogaskerék pedig, mely a fix (V14) tengely körül forog, a másik dugattyút az ellenkező irányban tolja el, míg ezt az eltolást a(V20) állítógyűrü meg nem akadályozza, minek következtében a hengerből pontosan meghatározott mennyiségű anyag nyomatik ki. A szán ide-oda mozgásánál az (F) hengerek pontosan a szállító berendezés torkolatával kerülnek szembe, és így a mérés pontosságát rontó levegő nem juthat a hengerbe. Ez a munkafolyamat ismétlődik, mikor a másik henger körül a szállító szerkezettel szemben és mikor az első hengert kell kiüríteni. A (V14) forgáscsap helyzetét egy kézikerék, orsó és a (V15) fogaskerék szabja meg. Az orsó ezenkívül a (VI6) számlálóművel is össze van kötve (1., 2., 5., 8. és 9. ábra). A kézikerék és a számláló mű között alkalmazott áttevés áttevési viszonya a kézikerék ama fordulatszámától függ, mely szükséges, hogy a (V14) forgáspont a zérusponttól a henger hosszának ós a szállítócsiga hajlásszögének megfelelő szélső állásába jusson, mialatt a mutató egy teljes fordulatot végez. Oly anyagok feldolgozásánál, melyek túlságos nagy nyomásnak kitéve kárt szenvednek, az (E) elvezetődarabba a (B) szállítócsiga helyett egy (Al) kigyó (3. ábra) van elhelyezve. Az (U) tehermentesítő henger dugattyúját és az ezt terhelő súlyokat (1. ábra) ebben az esetben eltávolítjuk és az (U) henger fölött egy meghatározott űrtartalmú (A2) tartályt helyezünk el, mely a SZÍVÓS anyag fölvételére szolgál. A (C) henger végén egy köralakú (A3) korong van alkalmazva, melyhez az (Al) kigyó vége I csatlakozik. Ezt a kigyót teljesen ugyanaz a szerkezet indítja forgásnak, mint előbb a (B) szállítócsigát, és a feldolgozandó anyagot az (E1

) torkolat felé mozgatja, hogy ez ép oly módon jusson az (F F) hengerekbe, mint azt előbb leírtuk. Ebben az esetben azonban az (FI) dugattyúkat nem az anyag által kifejtett nyomás, hanem egy később leírandó szerkezet mozgatja. A jelzett módon mozgatott dugattyúk a földolgozandó anyagra szívóhatást gyakorolnak. Ezt a szívóhatást az (I) tengelyre ékelt (B2) korong létesíti (1. ábra). A (B2) korong egy hornyába a (B3) emelő vége fogódzik (2. ábra), mely emelő a (B4) csap körül leng és másik végével a (B5) perselybe fo-