30613. lajstromszámú szabadalom • Élessarkú lyukak fúrására szolgáló fúró

— 2 — és több párosszámú oldallal bíró lyukak fúrására szolgáló fúrók szárainál az (e és f) pontokból húzott körívek a sokszöget nem zárják, hanem a külső idomnak másik két oldalát metszik, miért is itten az (m és n) sugarakkal egyenlő hosszú (o és p) suga­rakkal újból köríveket húzunk, melyeknek középpontjait úgy kapjuk meg, hogy a külső idom egyik oldalhosszával az (e és f) pontokból kiindulva a szomszédos oldalakat bemetszük. Ezen köríveknek száma hatszög­nél kettő, nyolczszögnél négy, tízszögnél hat és így tovább. Ezen az előbbiekben leírt szárnál a vé­konyabb (s) metszőrész úgy van elrendezve, hogy egyik (q) met^zőéle (3. ábra) az (i) pontból indul ki. Hogy ezen szerkezetnél a (q) metszőélek a fúrónak forgatásánál a a fúrandó lyuknak megfelelően tényleg egyenes vonalban egészen a sarokba, onnan pedig mathematikai pontossággal 90° alatt egyenesben tovább haladnak, a 3. ábrán j vázlatosan föltüntetett rajzból látható, a hol a fúró metszőélének mozgása az (il—i6) pontokkal, a szárnak egyidejű mozgása pedig az 1—6 számokkal van jelölve. A 4. és 5. ábrákon egy fönt leírt módon szerkesztett (r) szárral és (s) metszőrésszel biró, négyszögletes lyukak fúrására szolgáló fúró van föltüntetve, míg a 6. és 7. ábrákon látható fúró hatszöglefces lyukak fúrására szolgál. A 8—11. ábrákon a fúrónak két külön­leges kiviteli alakja van ábrázolva. A 8. és 9. ábrák szerinti kiviteli alaknál az (y) metszőrész a vastagabb szárba kicserélhetően van becsavarva, míg a (10. és 11.) ábrákon látható fúrónál a metszőrész kicserélhető (v) késekkel bír. Ezen elrendezésnek azon előnye van. hogy ha a metszőrész, vagy az egyik kés használ­hatatlanná válik, a nehezen előállítható és drága szár megtartható s csakis a kevésbbé drága metszőrészeket kell kicserélni. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Párosszámú oldalakkal bíró szögletes lyukak fúrására szolgáló fúró, melynek szára vastagabb mint a metszőrész, az által jellemezve, hogy a fúrónak egyik metszőéle pontosan azon ívdarab közép­tengelyében fekszik, mely az íves sok­szöget zárja s legkülsőbb éle ezen ívdarab középpontját érinti. 2. Az 1. alatt igényelt fúrónak kiviteli alakja, melynél a szár keresztmetszete a (k) sugárral leírt (c, d) ívből, az (1) sugárral leírt (e, f) ívből és az ezen sugarak összegével egyenlő hosszú (m, n) sugarakkal leírt (d, e és c, f), valamint további az (m, n) sugarakkal egyenlő hosszú sugarakkal leírt, a fúrandó lyuk­oldalainak számától függő pótkörívekből áll, mely utóbbiaknak középpontjait úgy kapjuk meg, hogy a lyukminta egyik oldalával az (e, f) pontokból egymás után a sokszög oldalait bemetszük. 3. Az 1. alatt igényelt fúró egy foganato­sítási alakja, melynél az (y) metszőrész az (x) szárba kicserélhetően van beerő­sítve. 4. Az 1. alatt igényelt fúró egy foganato­sítási alakja, melynek metszőrésze ki­cserélhető (v) késekkel van ellátva. (1 rajzlap melléklettől.) PAJJJW HÉ8ZVÉN' TÁRSASÁG NYWW5AJA BUDAPESTEN

Next

/
Thumbnails
Contents