30604. lajstromszámú szabadalom • Önműködő vonatbiztosító berendezés

taktus, (99) vezeték, (100) ellenőrzőkészűlék, az (ax

) táplálóvezeték. A szabaddá tevő kapcsolónak az a czélja, hogy a hivatalnoknak lehetővé tegye, miszerint egy tévesen adott jelet visszavegyen és ismét adhassa, a nélkül, hogy a blokkrendszert változtatni kellene. Ha a hivatalnok a (Pl) és (P3) állomásokon a jelző szabadra állított helyzetében a a kapcsolót nyitja, akkor ezáltal a jelzőáramkört megszakítja, mire a jelző tilosra áll be, a nélkül, hogy a szakaszblokkot szabaddá tenné, minthogy szabadra állítva maradt és csak egy vonat által a sínkontaktus befutásánál állítható tilosra. A vonat most a (P3) állomásba futott be, az (S3) jelzőnél és hozzátartozó (03) sínkontaktusnál elhaladt. Az áram most a következő úton kering: (ax

) táplálóvezeték, (4) kapocs, (m, n) önmegszakító, (1) tekercselés, (sl) kontaktusgyűrű, (5) kapocs, (o3) vezeték, (03) sínkontaktus, föld. A blokk tilosra áll, a (33. 33') kontaktus megszakad és a (35 > 35') kontaktus záratik. A jelző tilosra áll be és a vonatot biztosítja. Erre egy következő áram kering: föld. (6) kapocs, (35, 35') kontaktus, (3) kapocs, (47') vezeték, a szabályozókapcsoló (c° d°) szalagjai, (47') vezeték, (P2) szakaszblokkállomás, (1) kapocs, (s) kontaktusgyűrű, (1) tekercselés, (n, m) önmegszakító, (4) kapocs, (a") táplálóvezeték. A blokk és a jelző a (P2) állomáson szabadra áll. Ezzel az összes folyamatok befejeződtek. Magától értetődik, hogy a befutást a mechanikus útelzárókon vagy állítóműveken elrendezendő kontaktusok által tehetjük függővé. Többszárnyú jelzők számára berendezés a következő: Általában egy normális egyszárnyú jelző van elrendezve, melynek (66) állítóívét a fönt megadott módon működtetjük. A (66) állítószegment meghosszabbított (65) tengelyére (15. és 16. ábra) egy (104) tárcsa van fölékelve, mi mellett ezen tengelyen egy (105) tárcsa ül lazán, melynek a (104) tárcsa felé fordított oldalán a föntleírt (88'—95') fogókészűlék van elrendezve. | A fölékelt (104) tárcsa belső oldalán egy j (102') ütközőpeczek van elrendezve, mely a (88') orsó áramtalan állapotánál a (94') kií lincset oldalt nyomhatja, a nélkül, hogy a j laza (105) tárcsát magával vinné. Ha azon| ban a (88') orsó (egy hajlékony kábelen át) ' áramot kap, akkor az orsó (90') horgonyát magához vonzza, miáltal a (94') kilincs nem engedhet utána. Az első jelző szabadra állí-1 tásánál tehát a laza (105) tárcsa is elmozog | és ezáltal az ezen laza tárcsával összekötött második jelzőt a szabad helyzetbe hozzuk. Ha a (105) tárcsán elrendezett fogókészűlék nem kap áramot, akkor a jelző egyszárnyú jelző gyanánt működik. A két jelzőkészülék mindegyike részére egy külön kapcsolóvezeték szükséges. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Önműködő vonatbiztosító berendezés, melynél a vonat a pályán jelzőket állít be, jellemezve azáltal, hogy egy mindegyik blokkállomáson elrendezett blokkkapcsoló, mely egy Önmegszakító által fokozatosan mozgatott közös tengelyen a vezetékösszeköttetések változtatására egy átkapcsolóval és a mindenkor áramot vezető vezeték megszakítására és a kapc3olótengely fogvatartására egy kikapcsolóval van ellátva, a vonatról előállított áramzárás által csak egy kontaktusvezeték vagy sínkontaktus segélyével oly áramkapcsolást létesít, hogy egyrészt a hozzátartozó jelző tilosra állíttatik és másrészt ezen jelző tilosra való beállításának megtörténte után a hátul fekvő jelző mótorkapcsolója működni kezd és a motort a szabadra való beállításhoz bekapcsolja. 2. Az 1. igénypont szerinti vonatbiztosító berendezés egy kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a blokkapcsoló két fölváltva az áramot vezető (I II) vezeték és egy közös (III) visszamenő vezeték segélyével az egyik jelző motorával, továbbá az áramforrásai és egy (47) vezetéken át a hátul fekvő jelző blokkapcsplójával oly módon van összekötve, hogy egyetlen egy a blokkészűlékhez kapcsolt (o) kontaktusvezeték vagy egyetlen sínkontak-