30597. lajstromszámú szabadalom • Gőzmótor
A (12) kivágás két oldalán (13,13*) pofák vannak elrendezve, melyek tömítés czéljából (14) rugók segélyével a (8) henger gyűrűjéhez szoríttatnak. Az (e) tolattyú a (8) hengerhez egy (15) lemez által szoríttatik (1. ábra), mely viszont a (16) rúgó nyomása alatt áll. A pofák belső szélei ferdén vannak lemetszve, úgy hogy a (17) lapok a gyűrűdarabokhoz, a (171 ) ferde lapok pedig a csavarmenetekhez simulnak. A (g) szelep (18) tokjához (1—5. ábrák) nég}' csővezeték van erősítve, úgy mint a (20) szeleppel ellátott (19) csővezeték a gőz bebocsátására, azután a (21 és 211 ) csővezetékek, melyek a (g) szelepet a (c, cl) gőzkamrákkal kötik össze, végül a (22) vezeték a kipuffogó gőz számára. A (18) szelepház belsejében egy két kamrával ellátott s egy orsóra tolt (23) szelepkúp foglal helyet, melyet különböző gőzutak létesítése czéljából az (m, n, o) helyzetbe lehet beállítani. Az (m) helyzetben a gőz bejárata el van zárva, az (n) helyzetben a gőz a (21) csőbe, az (o) helyzetben pedig aa a (211 ) csőbe lép. A mótor fordulatszámát az (i) szabályozó határozza meg, mely a (7) tengelyről a (24) tárcsa és (25) kötél segélyével liajtatik (1. ábra). Az eltolható (26) hüvellyel egy (27) kétkarú emelő van összekötve (3. ábra), mely vonórudak segélyével a (4, 41 ) tolatytyúkat mozdítja el, minek következtében ez utóbbiak az (1, l1 ) csatornákat elzárják vagy megnyitják. A mótor működési módja a következő : A (g) szelepnek az (n) helyzetbe hozása után a gőz a (21) csőbe és a (c) gőzkamrába nyomul, innen pedig az (1) csatornán és a két (3) nyíláson keresztül az (e) tolattyú egyik oldalán a gőzhengerbe áramlik. A gőz a (2) csatornán nem távozhat el, mivel a (6) szelep fölülről az éles gőz nyomása alatt áll. A gőz a dugattyút határoló (s és sl) terekbe jut (8. ábra), melyek a gőz nyomása folytán megnagyobbodnak s ez által a dugattyút forgó mozgásba hozzák. A gőz bevezetésére szolgáló csatornák a kellő időben záródnak s a gőzzel telt terek a | tolattyú másik oldalára jutnak, hol a gőz (51 ) nyílásokon és a(21 ) csatornán keresztül kifelé kezd áramolni. Ha ezen (21 ) csatorna erre nem elegendő, akkor a kipuffogó gőz az (l1 ) csatornán keresztül is áramlik. A kipuffogó gőz a (cl) gőzkamrából a (211 ) csövön keresztül a (g) szelepbe s a (t) nyíl irányában (1. és 2. ábra) a kivezető (22) csőbe tódul. A 8. ábrán föltüntetett helyzetben, midőn a tolattyú az (r, s) gőztereket két részre osztja, a gőz az (s, sl) oldalon áramlik be s az (r, rl) oldalon távozik, míg a dugattyú (v) nyíl irányában forog. A 9. ábrabeli helyzetben a (9) gyűrűdarab a (13, 131 ) pofák (17) lapjai közé lép s ezen helyzetben marad a 10. ábra szerint is, melyen a gőz csak az (sl) térben fejt ki nyomást, mivel a (3) nyílás az (s) tértől a (9) gyűrűdarab által elzáratik. A (101 ) csavarmenet továbbfordulása alkalmával egy új (s) tér képződik s a gőznyomás abban újra hatni kezd, úgy hogy sohasem állhat elő holt pont s a tolattyú és a csavarmenetek között legalább egy tér mindig éles gőzzel van telve és így munkát végezhet. Ha a mótor forgási irányát meg akarjuk változtatni, a (23) szelepkúpot az (o) helyzetbe forgatjuk, úgy hogy a gőz a (cl) kamrán keresztül nyomul be az (r, rl) terekbe s a dugattyút ellenkező irányban forgatja. A kipuffogó gőz a (c) kamrába lép s (21) csövön keresztül a (22) kivezető csőbe távozik. A gőzkamrák egyike tehát mindig a gőz bebocsátására, másika pedig a kipuffogó gőz kibocsátására szolgál vagy megfordítva. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Gőzmotor, jellemezve az által, hogy az (a) gőzhenger két oldalán egy-egy (c, cl) gőzkamra van elrendezve s a kamrák (1, l1 és 2, 21 ) csatornák útján állnak a gőzhengerrel összeköttetésben, míg az utóbbi egy (d) dugattyút és egy (e) tolattyút foglal magában, ahol a dugattyú egy (8) hengerből és a (9, 91 ,
