30528. lajstromszámú szabadalom • Berendezés távbeszélőnek üzleti pénztáraknak s más efféléknek ellenőrzésére

— 2 — távbeszélő kagylója azután levehető és hasz- i nálható. Mihelyt a (7) kar a (9) kilincset fölszabadítja és az ajtó fölcsappan, a (7) kar önsúlya folytán még mélyebbre esik. mint a hogy zárt helyzetben volt, mi mellett a (8) kar a 2. ábrán pontozottan föltüntetett helyzetbe jut és a (15) kulcslyuk alsó része elé fekszik. A bedugott kulcs (17) szakállának pályája ily módon el van zárva, úgy hogy a kulcs csak akkor vehető ki ismét, ha a kagyló beakasztása után a (4) ajtót ismét elzártuk és a (7) kampós emeltyű a (9) kilincsbe kapaszkodott, miáltal a (8) kaiismét jobbra leng, ezen helyzetben megáll és a kulcslyukat szabaddá teszi. A (19) rúgó a (8) emeltyűnek balra való kilengését elősegíti. A (11. 12) emeltyű mögött ugyanazon (10) forgási tengelyre a (20) emeltyű van ágyazva, 1 mely elől (21) kampóvá van kiképezve és ezzel a nagy (2) ajtóhoz erősített (22) kilincs alá nyúlik, úgy hogy ezen ajtó a (20) emeltyűnek a 2. ábrában föltüntetett helyzeténél zárva tartatik. Amint a 4. ábrából látható, az elől fekvő (11, 12) emeltyű (12) karja végén még a (23) orral, míg a mögötte fekvő (20) emeltyű a (24) orral van ellátva. Ha a nagy (2) ajtót ellenőrzés vagy a későbbb ismertetendő jelzőtárcsa kivétele czéljából kinyitni akarjuk, akkor a bal (25) kulcs- j lyukba (2. ábrában pontozva) külön kulcsot | helyezünk és ezt jobbra körül forgatjuk, mi- j mellett szakálla mindkét (23) és (24) orrt | lefelé nyomja. Az ennek következtében elő- • idézett emeltyűmozgások folytán a (21) kampó és (22) kilincs, valamint a (7) kar és (9) kilincs kikapcsoltatik. Ekkor mindkét ajtó nyílik és a berendezés belseje hozzáférhető. A 3. ábrából látható, hogy az egyes résztvevők számára való kulcsok a (17) szakállon kívül egy második (26) szakállal vannak | még ellátva. A (26) szakáll mindenik kulcs- j nál a kulcs szárának más-más részén ül és ezen szakállak segítségével a nyitásnál egyidejűleg az ellenőrző készüléket is működteti, mely jelzi, hogy a résztvevők közül ki használta a távbeszélőt. .Ezt a következő módon érjük el: A mint az 1. és „2. ábrából látható, a (27) tengelyen a (32) fogkoszorúval ellátott (28) tárcsa van ágyazva, mely a jobb kulcslyuk felé fordított oldalán gyűrűalakú mezőkre vau osztva. Ezen mezők száma megfelel a berendezés nyitására alkalmas kulcsok, illetve a távbeszélőt használó egyének számának. A jelen foganatosítási példánál a (28) tárcsa tizenkét mezőre van osztva, minek következtében lehetővé van téve, hogy a készüléket tizenkét egyén használhassa. A (29) tuskón vagy más alkalmas módon tizenkét lapos (30) rúgó úgy van megerősítve, hogy azok merőlegesen lefelé nyúlnak és végük a (28) tárcsa és a bedugott (16) kulcs közé jut. A rúgók végei jelzőpeckekkel vagy másefélével vannak ellátva. Ha már most a berendezés nyitása czéljából a (16) kulcsot behelyezzük és jobbra körülforgatjuk, akkor a kulcs lefelé lengő (17) szakálla a pályájába eső (30) rúgót a (2) tárcsa felé szorítja, a melyen a (30) rúgó végén levő jelzőpeczek kis rovátkát vagy másefélét idéz elő. Ha a résztvevők közül más valaki használja a készüléket, akkor a részéről használt knlcsnak a kulcsszár más helyén ülő (26) szakálla a többi (30) rúgók egyikét az ismertetett módon működteti. Ily módon tehát megállapítható, hogy a résztvevők közül ki használta a készüléket. Ha a beszélgetés befejeztével a (4) ajtót ismét zárjuk, akkor a (12) emeltyűre ágyazott (31) zárókilincs a (28) tárcsát a (32) fogkoszorú egy fogával tovább forgatja, mimellett a (33) zárókilincs a (23) tárcsa visszaforgását megakadályozza. Az egész (2) ajtó nyitásával a jelzőtárcsa megtekintés vagy új papiroslap ráhelyezése czéljából könnyen kivehető. A (28) jelzőtárcsa hajtására óramüvet vagy más hasonló berendezést is alkalmazhatunk, úgy hogy a távbeszélés időtartama is följegyezhető. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Berendezés zár alatt tartott készülékeknek, pl. távbeszélőknek és máseféléknek bizonyos számú résztvevő számára való hasz-