30522. lajstromszámú szabadalom • Önműködő telefonközpont
- 87 -volt foglalva, a jelzésrelais a fölső kontaktusán fekve marad, tehát a forgóváltó nem juthat a beszélgető állásba. Mikor az előfizető a hallgatót horgára akasztja, tekintet nélkül arra, hogy csak a fölcsöngetést vagy a beszélgetést fejezte-e be, az (1) vonal a visszavezető váltón át záródik és a forgóváltó elhagyja a beszélgető állását. Ekkor a jelzésátvivő egy újabb fölhívásra van előkészítve és a forgóváltó elhagyja a beszélgető helyzetet. Most már a forgóváltó és a fölhívó kapcsoló hatása alatt az összes részek a normális helyzetükbe térnek vissza. A mint a fölhívó kapcsoló szabaddá vált, azt az összekötést létesítő berendezést, melyhez ez a fölhívó kapcsoló tartozik, bármely más fölhívó előfizető elfoglalhatja. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Önműködő telefonközpont, melynél az előfizetők csoportokká egyesített szakaszokba vannak osztva, jellemezve az által, hogy minden szakasznál több (9) összekötő kapcsoló van alkalmazva, melyek keféi az ugyanazon, vagy más szakasztól kiinduló fölhívásnál a megfelelő szakaszba tartozó egyik előfizetővel létesítenek kapcsolatot és melyek rendszerint nyugalomban vannak és több, a csoportokká egyesített szakaszokon végigmenő és az egyes szakaszok kapcsoló szerkezetein átmenő, az egyik vagy másik csoporthoz tartozó (7), illetve (8) átkapcsolóhoz csatlakozó táplálóvezetékekkel állanak kapcsolatban, mely átkapcsoló hengeres váltója a fölhívandó előfizetőt tartalmazó szakasz egyes öszszekötő kapcsolóihoz tartozó tápláló vezetékcsoporttal létesít kapcsolatot, beállítójának keféi pedig a (31) elektrotromágnes hatása alatt a fölhívótól kiinduló jelzéseknek megfelelően az öszszekötőkapcsoló ama keféivel létesítenek kapcsolatot, melyek a fölhívott előfizető szakaszához tartozó táplálóvezetékekkel való kapcsolatot szabályozzák. 2. Az 1. alatt védett önműködő telefonközpont egy kiviteli alakja, az által jellemezve, hogy minden vezetékcsoporthoz bizonyos meghatározott számú (4) fölhívó kapcsoló tartozik, melyek az (1 2) vonalvezetékekkel hasonló módon vannak összekötve, mint az összekötő kapcsoló, míg a fölhívó kapcsolótól kiinduló (123 122) vezetékek a vonalvezetékeket az összekötő kapcsolóval kötik össze, ha a fölhívott előfizető ugyanabba a szakaszba tartozik, melybe a fölhívó előfizető. 3. Az 1. alatt védett önműködő telefonközpont egy kiviteli alakja, az által jellemezve, hogy minden vezetékcsoporthoz egy (10) tizes jelző tartozik, melynek megosztott (101) kontaktusgyűrűje és egy vagy több (114 115) kontaktusgyűrűje van, mely utóbbiak a (119) és (185) kábelek áramköreit a (29) és (19) elektromágnesek (5. ábra) útján akként szabályozzák, hogy a fölhívó kapcsolók a fölhívó vonalvezetékkel jöjjenek kapcsolatba. 4. Az 1. alatt védett önműködő telefonközpont egy kiviteli alakja, jellemezve egy ezres kiválasztó átkapcsoló által, melynek az átkapcsoló keféit oly módon beállító (30) elektromágnese (7. ábra) van, hogy egy oly összekötő kapcsoló (21) elektromágnesével létesítsen kapcsolatot (8. ábra), mely a központ egy bizonyos ezres csoportjához tartozó öszszekötő kapcsoló csoport részét képezi. 5. Az 1. alatt védett önműködő telefonközpont egy kiviteli alakja, jellemezve egy berendezés által, mely meggátolja, hogy két különböző szakaszhoz tartozó előfizető egyidejűleg végezhessen fölhívást és abban áll, hogy egy forgó (430) kar (23., 26. ábra) az előfizetők egy-egy szakaszához tartozó szabályozókat, például a (21) elektromágneseket (8. ábra) egymásután hozza működésre alkalmas állapotba. 6. Az 1. alatt védett önműködő telefonközpont egy kiviteli alakja, jellemezve az egyes vezetékcsoportok egy-egy vezetékénél alkalmazott (60) kontaktusok által, mely vezeték akkor, mikor az a
