30522. lajstromszámú szabadalom • Önműködő telefonközpont

- 140 -kel összekötött megállító kontaktushoz ve­zető utat és az egyes fölhívó kapcsolók egy elágazó vezeték útján vannak a hen­ger egy tápláló szegmentumával össze­kötve, mellyel a (188) vezetékhez kapcso­lódó (61) kefe jön érintkezésbe, mely a (188) vezetékhez a (29) elektromágnes, a (189) vezeték és egy másik tápláló szeg­mentumot képező kontaktussor fölött mozgó kefe van összekötve. Ez a tápláló szeg­mentum a maga részéről a (190) vezeték útján a bekapcsolást létesítő berendezés forgóváltója első állásánál magával a ne­gatív teleppel van összekötve. Az említett szegmentumok akkor, mikor az első kap­csoló működését megkezdi, a keféikkel kon­taktusban vannak. A (210) váltó fegyver­zete időszakosan egy cséve hatása követ­keztében a csévén át a telep negatív sar­kát annak pozitív sarkával köti össze. Mikor a tizes beállító (120) keféje a harmadik kontaktus elhagyása után négy megállító kontaktus fölött elhalad, a leírá­sánál említett módon négy áramhullámot bocsát a megfelelő vezetékbe, ennek meg­felelően a fölhívó kapcsoló beállítójának keféit is négy kontaktus fölött mozgatja el, tehát a keféket ama kontaktusok fölé állítja be, melyek a fölhívó előfizető száma tizes számjegyének felelnek meg, vagyis az adott esetben a harmadik kontaktusok fö­lött. A fölhívó kapcsoló hengeres váltójának keféit a forgóváltó ugyancsak mozgásnak indította, mint azt előbb leírtuk, eme ke­fék a (60) kontaktusok fölött mozdultak el, míg a hengeres váltónak a (117) veze­ték útján összekötött áthidaló keféi (5. ábra) a (219) váltót nem gerjesztik, mely kefék, a mint a normális helyzetüket el­hagyták, a (219) váltóval összekötött táp­láló kontaktus és egy sor «egyes» kontak­tusoknak nevezett külön kontaktusok fö­lött mozognak, mely a (119) kábel ereivel állanak összeköttetésben. Mikor a kefék egyike, mely egy bekapcsolt «egyes» kon­taktust ér, a váltót gerjeszti, a (19) elek­tromágnes áramköre megszakad és a kefék ; abban a helyzetben, mely a 736. számú elő­fizető utolsó számjegyének felel meg, meg­állanak. A (219) váltó elektromágnest ger­jesztő áramkör a következő: a telep pozi­tív sarka (2. ábra) (103) gyűrű, (113) kefe, (115) kefe, a (105) egyes gyűrű tizes cso­portjának egy szegmentuma, a (119) ká­bel egyikére, mellyel az összes fölhívó kap­csolók sokszorosan vannak kapcsolva, a 6. számú értől a lefoglalt fölhívó kapcsoló 6. számú kontaktusához vezető elágazó veze­ték, a (117 118) kefék és a (219) váltó elektromágnes, mely a (19) elektromág­nes áramkörét zárja. A fölhívó kapcsoló hengeres váltójának keféi a fölhívó kap­csoló beállítójának harmadik kontaktusá­val vannak összekötve, tehát a beállító (61) keféi a fölhívó előfizető (1 2 és 3) kontaktusait a hengeres váltó keféivel kö­tik össze, melyek az ugyanazon bekapcso­lást létesítő berendezés forgóváltójának hengeréhez vezető (122 123 121) kontak­tusokkal vannak összekötve. Ugyanekkor az előfizető állomáson a (141) kontaktus a (153) emelő lenyomása követ­keztében az (1) vezetéket földre kapcsolja. A (2) vezetéket az előfizető állomáson a (33) elektromágnes a (148) rúgó útján kap­csolja földre annak következtében, hogy a (33) elektromágnest a (179) kontaktus és (144) rúgó az áramkörbe bekapcsolja, mely utóbbit a (143) emelő és a (150) exczen­ter működteti a (142) karnak a megindító áramhullám létesítése czéljából történő le­nyomásánál. Az ily módon, vagy más úton a (2) vezeték áramkörébe bekapcsolt (33) elektromágnes a (2) vezetéken átfolyó áramhullámok közvetítésével a jelzésátvivő bekapcsolót működteti, mint azt később le fogjuk írni. A tizes beállító a (120) keféje mozgását befejezve, a (210) váltó elektromágnes­fegyverzetet a normális állásba állítja, melynél a telep pozitív sarkától kiinduló áramkör a jelzett váltó elektromágnesének gerjesztését megszüntető csévén, a váltó hátsó kontaktusán, (186) vezetéken, (121) szegmentumon, (120) kefén, (48) kontak­tuson és a (210) váltó második csévéjénát van a negatív sarokhoz kapcsolva és a ti-

Next

/
Thumbnails
Contents