30520. lajstromszámú szabadalom • Berendezés sűrített levegő és egyéb sűrített gáz előállítására

- 140 -A nyomóvíz az (a) tartányból a (b) visszacsapó szelepen keresztül a (c) csővezetékbe és ebből a (d) gummitömlőbe folyik, mely az (e) csővezeték közvetítésével egy légüsttel van összekötve. Az (e) csővezetékbe egy egyszerű (f) elzáró szelep van beiktatva. A légüst egy fölső (g) tartányból és egy alsó (h) tartányból áll. A kettő között egy (i) visszacsapó szelep van elrendezve. A két tartányt továbbá egy (k) cső köti egymással össze, mely egyrészt a fölső tartányban lévő légpárnával áll kapcsolatban, míg másrészt, ellenkező végén, egy tömören elzárt (1) gummizacskót hord. A (h) tartányhoz csatlakozó (m) vezeték egy (n) lökő szelephez vezet, melj- egy zárt (o) tartányban foglal helyet. E tartány alkalmas (p) lecsapoló szerkezettel van fölszerelve. Legyen megjegyezve, hogy a rajzon az (m) vezeték eltörve van föltüntetve és hogy az (n) lökő szelep az (o) tartánnyal a 3. ábrán külön ki van rajzolva. A nyomóvíz által létesített minden egyes lökést reakczió követ, mely a (d) tömlőt fölfújja. Ennek következménye azután a (q) térbe bezárva lévő levegő kompressziója, mikor is a levegő az (r) visszacsapó szelepen keresztül az (s) légüstbe nyomul, a honnan azután valamely czélra elvezethető. A következő lökésnél a (d) tömlő ismét összehúzódik, miközben levegő nyomul kívülről, a (t) visszacsapó szelepen keresztül, a (q) térbe. Lényeges a berendezés hatásának fokozása szempontjából a (k) cső és az (1) zacskó alkalmazása, mert ez által a reakczió hatása igen jelentékenyen fokozódik. Ekkor ugyanis a zacskó fölfúvódik és ezáltal a víznyomást növeli, mely azután a (d) tömlőnek adódik át. Az (n) lökő szelep szerkezetét és hatását tekintve, minden bővebb magyarázat nélkül megérthető a rajzból (3. ábra). A berendezésnek a 4—6. ábrákon látható második kiviteli alakja kisebb terjedelmű és főkép kisebb berendezések számára alkalmas. A nyomóvíz, mely pl. nyomóvízvezetékből jön. a (c) vezetéken keresztül áramlik be a készülékbe és ebben két köralakú (dl) gummilap közé jut. E gummilapok a készülék tokját összefoglaló (v) csavarok által létesített nyomás folytán légmentesen zárnak és mozdulatlanul vannak ágyazva. A mint a reakczió bekövetkezik, a két gummilap a (w) kamrában kifeszül és az abba bezárva lévő levegőt az (x) nyílásokon keresztül benyomja a (q) és (ql) kamrákba, melyek a (q2) csővezeték közvetítésével egymással össze vannak kötve (6. ábra). E kamrákból a levegő az (r) visszacsapó szelepeken át az s) légüstbe áramlik, melyből azután alkalmasan elrendezett csőtoldaton keresztül azon készülékbe vezethető, melyben azt fölhaszuálni akarjuk. A sűrített levegő alkalmazása, mint ismeretes, igen sokoldalú. Az újabb lökés bekövetkezése alkalmával a készülékbe beszívott külső levegő egy (y) szűrőn keresztül a (z) kamrába és ebből a (t) visszacsapó szelepen keresztül a (q) térbe jut. Az (m n o) és (p) alkatrészek szerkezetüket és működésüket tekintve, az 1. és 3. ábrákon föltüntetett berendezés hasonló alkatrészeivel lényegükben megegyeznek. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Berendezés sűrített levegő és egyéb sűrített gáz előállítására, az által jellemezve, hogy egy vezetékben vizet periodikusan mozgásba hozunk és ezt követőleg duzzasztunk, mi mellett ezen vezetékbe egy kitágítható test (tömlő, membrán stb.) van beiktatva, melyet a folyadéklökés kitágit, mi által egy ezen kitágítható testet körülvevő zárt kamrában az ebbe bezárva lévő levegő kompressziója megy végbe és a komprimált levegő egy visszacsapó szelepen keresztül egy gyűjtő tartányba nyomatik. 2. Az 1. pontban igényelt berendezés egy kiviteli alakja, az által jellemezve, hogy a levegő kompresszióját előidéző víz nem magán a kitágítható testen folyik keresztül, hanem ezt kívülről éri, míg a kitágítható test által bezárt üregben a levegő kompressziója megy végbe.