30496. lajstromszámú szabadalom • Újítások kátránymentes és száraz gázok előállítására szolágló gőzfejlesztő készülékeken
— 2 -tély, másik oldalát egy majdnem függélyes (a2) rostély képezze, ezenkívül pedig a (b) akna fölött az (a3) burkolatot alkalmazzuk oly módon, hogy az (a) töltőakna körül két egymással az (a) töltőaknán a közlekedő (a4 aö) kamara képződjék, melyek közül az (al) rostély mellett fekvő (a4) kamara az (a6) nyíláson át a külső levegővel, az (a2) rostély mellett fekvő (a5) kamara pedig az (a7) nyíláson át a meg nem rajzolt szívó- 1 készülékkel kapcsolt vezetékkel közlekedik. Az (a) akna töltésére a (b) födéllel elzárt fölső nyílás, az (al) rostélyon elégő szén pótlására és az (a) töltő és lepárló tölcsér bolygatására pedig egy kisebb, födéllel elzárt (a8) tölcsér szolgál. Hogy az (al) rostélyt tisztíthassuk, az (a3) burkolaton egy nyílás van kiképezve, mely az (alO) födéllel zárható el, ezenkívül az (a4) kamarán egy másik, az (a9) tolóka segélyével többékevésbbé nyitható és zárható nyílás is ki van képezve, mely a meg nem rajzol szívókészülékkel közlekedő vezetékbe vezet. Ha tehát az (a) töltő- és lepárlótölcsért szénnel megtöltjük, — miközben az (al) rostély körül izzó parazsat helyezünk el — és a szívókészülékét működésnek indítjuk, az (a4) kamarába az (a6) nyíláson át levegőt szívatunk be, mely két részre oszolva egyrészt az (a) tölcsérben lévő szénen és az (a5) kamarán, másrészt pedig az (a9) tolóka által szabályozott nyíláson át jut a szívókészülékhez csatlakozó vezetékbe. A tölcséren átvonuló levegő az ebben lévő szenet részben elégeti és ezenközben annyi hőt fejleszt, a mennyi az el nem égetett szén lepárlására a generátoraknától származó hőn kívül még szükséges. Eme levegő mennyisége az (a9) tolóka beállításával megfelelően szabályozható. A levegő és gáz j keverék a törzsszabadalomból ismert módon ! jut a generátoraknába. Mikor az (a) tölcsérben lévő szén lepárlása teljesen vagy majdnem teljesen befejeződött, az izzó szenet a (bl) csappanótábla nyitásával a (b) generátoraknába ürít- , jük, az (a) aknát pedig a (h) födővel elzárt nyíláson át újabb szénnel töltjük. Az (al) rostélyon ekkor mindig marad annyi izzó parázs, hogy a friss szén a levegő befuvatásánál meggyuladhasson. Hogy a generátorakna az üzem megszakítása nélkül lehessen tisztítani, a generátorakna alsó végét vízzárral zárjuk el, a mennyiben a (b) generátorakna alatt egy (1) víztartályt helyezünk el, melybe a generátorakna alsó végén alkalmazott (12) megnyújtás bele nyúlik (5. ábra), vagy mely kerülete nagyobb részén közvetlenül csatlakozik a generátoraknához, míg a generátoraknának ama részén, hol az az (1) tartállyal nincs közvetlenül összekötve, egy a tartályba nyúló és ennek falaihoz csatlakozó (11) fal van alkalmazva (2. és 4. ábra). A generátor alsó nyílásánál egy tökéletlelenül záró mechanikus zár is van alkalmazva, mely különböző módon lehet kiképezve. A 3. és 4. ábra szerint ezt a mechanikus zárt egy függélyes (m) tengelyre ékelt, fogazással ellátott (ml) kúp és a generátorakna alsó végére szerelt, ugyancsak kúpos, fogazással ellátott és a generátorakna és az (1) víztartály között kapcsolatot létesítő (m2) gyűrű képezi. Az (ml) kúp és (m2) gyűrű között egy bizonyos gyűrűalakú köz marad, mely annak következtében, hogy az (ml) kúp és (m2) gyűrű kúpossága ellentétes, lefelé megszükül. Eme gyűrűalakú közön át hullhat ki a salak, mikor az (m) tengelyt forgásnak indítjuk, a mennyiben ekkor az (ml) kúp és (m2) gyűrű — melyek fogazásának hajlásszöge ellentétes — a közbe bejutott salakot fölaprózza, míg a nagyobb darabokban lévő izzó szén az (m) tengely nyugvása közben a jelzett közön át nem hullhat. A közön vezetjük az aknába az (13) csövön át befúvatott levegőt is. Az (1) víztartályba hullott salak eltávolítása különböző módon, kézzel vagy mechanikus úton történhetik A 2. ábra szerint az (m) tengelyre — mely tetszőleges módon, pl. az (m3) végtelen csavaráttevés útján forgatható, — az (m4) szárnyas kerék van fölékelve, mely a salakot a víztartályba nyúló (m5) paternosztermű felé hajtja.