30445. lajstromszámú szabadalom • A megsérülés után önműködően, tömítve záródó légkamra légpárnás abroncsokhoz és eljárás ennek előállítására

— 2 — ben vulkánozódik. A harmadik rét-eg annyi kénnel kevert paragummiból áll, a mennyi kén a teljes vulkánozáshoz elégséges. A negyedik réteg valamely ellenálló, legelő­nyösebben pamutszövetréteg, mely szövet­réteg kétoldalt teljesen valkánozédó gummi­oldattal van bevonva. Végül az. ötödik ré­teg ismét paragummi réteg, mely annyi kénnel van keverve, hog: az teljesen vul­kánozódjék. Az első, legbelső és a harmadik réteg vastagsága legelőnyösebben az egész fal­vastagság egy ötödével egyenlő, a második réteg vastagsága ennél valamivel kisebb, a negyedik rétegé a szövet vastagságával egyenlő, végül a legkülső ötödik réteg a legvastagabb. A csatolt rajz egy ily légkamrával föl­szerelt légpárnás abroncsot ábrázol, neve­zetesen az 1. ábra az abroncs nézete, a 2. ábra hosszmetszete és a 3. ábra keresztmetszete. Az 1. ábrán láthatjuk, hogy az egymásba betolt, körszeletalakú rekeszek összeállítá­suk után folytonos fülületet képeznek. A 3. ábrán az összeállított — esetleg egyetlen darabból álló — fölfújt légkamra egy szétszedhető keréktalpon fölerősítve van ábrázolva. Mint a 2. ábrán láthatjuk, az egyes kör­szeletalakú rekeszek csapalakú (b) nyújt­ványait, azok (c) fenekeit és hengeres (a) palástfölületeit öt egymás fölött fekvő ré­teg alkotja, ellenben a következő rekesz csapalakú nyújtványát befogadó (d) hüvely csak szövetből és vulkánozott gummibóláll. A vulkánozásnál tésztaszerűvé vált és a légkamrában lévő sűrített levegővel köz­vetlenül érintkező (f) réteg szolgál arra, hogy a sérülést okozó idegen test kihúza­tása után a képződött nyílást elzárja. A (g) réteg az (f) és (h) réteg között fek­szik, ez az utóbbi (h) réteg szívós és el­lenálló, alakját pedig változatlanul meg­tartja, illetőleg újból fölveszi. Ugyanez áll a külső, ugyancsak teljesen vulkánozott ré­tegről, mely ezenkívül a légköri behatá­soknak is ellenáll, míg a szövetbetét a kamra erősítésére szolgál. A használt rétegek száma és vastagsága meglehetősen tág határok között változha­tik, szükséges azonban, hogy a legbelső ré­teg nem vulkánozott, a legkülső réteg tel­jesen vulkánozott kaucsukból álljon és hogy a két réteg között egy vagy több vulká­nozott réteg legyen. Mint azt már említettük, az ily légkam­rákat szelepekkel fölszerelni nem kell. Ha ily kamrát föl akarunk fújni, csakis az szükséges, hogy a szivattyú tűalakú száj­részével a kamrát tetszőleges pontján meg­szúrjuk, mikor pedig a kamra a kellő mér­tékben fölfújódott, a szivattyút kihúzzuk és azután a lyuk ismét elzáródik. Ily módon végezzük a fölfújást akkor, mikor az ab­roncsot első izben fúvatjuk föl, vagy mi­kor azt utólag fújjuk föl, hogy a kamrát megsértő idegen testnek a kamrába való behatolása közben ebből elszálló levegőt pótoljuk. Ily légkamrákkal kapcsolatban igen elő­nyösen lehet szétszedhető keréktalpakat al­kalmazni, minők a 3. ábrán láthatók. Eb­ben az esetben igen előnyös fog lenni, ha az egy darabból álló légkamrát, vagy körsze­leteket előzetesen fölfújt állapotban helyez­zük el a (k 1) keréktalpon, hogy ily mó­don a kellő átmérőjű kört létesítsünk. Hogy ez lehetséges legyen, a keréktalpat szét kell nyitni és az (m) palástot egyik oldalán leemeljük. Mikor ez megtörtént, a palástot ismét benyomjuk a kellő hely­zetbe, mint az a 3. ábrán látható és a ke­réktalpat összehúzzuk. Lehetne szét nem szedhető keréktalpa­kat is alkalmazni, mely esetben az egy da­rabból álló légtömlőt vagy az egyes ív­alakú rekeszekből összeállított kamrát föl nem fúvott állapotban helyezzük el a ke­réktalpban. Mikor ez megtörtént, a palás­tot húzzuk föl és a légkamrát egy szivaty­tyú segélyével fölfújjuk, melynek tűjét a palást és kamra falán szúrjuk át. Az utántöltés ugyancsak a paláston át történhetik, a nélkül, hogy a palástot le

Next

/
Thumbnails
Contents