30439. lajstromszámú szabadalom • Újítások körkemenczéken
— 2 lásokat csak korlátolt számban alkalmazva, a meleg levegőt a kamrának ezen (4) nyílástól különböző távolságban lévő helyeiről és a mellett a kamra különböző magasságú pontjaitól közvetlenül vezethessük át a körcsatornába. Ezen czélra szolgáló (5) ágas csőnek, mely az 1. ábrán fölülnézetben, a 2. ábrán pedig függélyes hosszmetszetben látható, a következő szerkezete van: Az (5) cső egy vízszintes főágból és ezen főágból oldalt kiágazó több mellékágból áll. Ügy a főág, valamint az összes mellékágak szabad végükön el vannak zárva és alsó oldalukon függélyesen lefelé álló (6) csőtoldatokkal vannak ellátva. Ezen (6) csőtoldatoknak alsó végükön el vannak zárva és köpenyfölületükön köröskörül ki vannak lyukgatva, miáltal ezek mindegyike úgyszólván egy-egy szívókosarat képez (lásd a 2. ábrát). A csőtoldatok alsó részén lévő lyukak kisebbek, míg a fölötte lévők fokozatosan nagyobbak és nagyobbak oly czélból, hogy a fölső légréteg találjon kisebb ellentállásra és így inkább a fölső, melegebb légréteg távozzék el a csöveken. A kamra közepén elrendezendő (6) csőtoldatoknak középső részén lévő fúratai nagyobbak, míg e csőtoldatok az alsó (3) és fölső végein lévő fúratai fokozatosan kisebbek, oly czélból, hogy a bevezetett meleg levegő a kamra közepét szárítsa és a kamra többi részét pedig az ezen csőtoldatokat környező falak melegítsék. Az (5) főág belső végén lévő (7) csőtoldat, melyet a körcsatorna valamely (4) nyílásába dugunk, a többi csőtoldattól eltérőleg nincs átlyukgatva, alul nyitott és a többieknél lényegesen rövidebb. A főágból, valamint a mellékágakból kinyúló (6) csőtoldatok oly módon vannak elrendezve, hogy azok mindegyike egy-egy (3) tüzelő nyíláson át leérjen a kamra üregébe. A többi tüzelőnyílás eközben természetesen el van zárva, a mint az mindig történni szokott, a midőn a tüzelőanyag berakása szünetel. A 4. ábrán föltüntetett (8) vasretesz arra szolgál, | hogy segélyével az (1) körcsatornát elzár- 1 hassuk azon hely mögött, a hol a körcsatorna az egyik égető kamrától átvett meleg levegőt átadja egy másik kamrának. Ha például a kamrák tüzelésével a rajzon látható nyilak irányában haladunk körben és a körcsatornában a meleg levegőt is a berajzolt nyilak irányában vezetjük, és föltételezzük, hogy a körcsatornába jutott meleg levegő az (E)-vel jelölt kamrába áramlik, (1. ábra), akkor a (8) vasreteszt a körcsatorna legszélső jobboldalán lévő (9) vezetékbe helyezzük. Ilyen (9) vezeték vagy bevágás több van a körcsatorna hoszszában és a szerint, a mint az előmelegítéssel, illetőleg tüzeléssel előbbre haladunk, a (8) vasreteszt is előbbre helyezzük a következő vezetékek egyikébe. Az (5) csövekhez hasonló szerkezetű csöveket alkalmazunk azon czélra is, hogy az égető kamrákat a körkemencze középtengelyében elrendezett (10) kéménycsatornával összekössük, illetőleg, hogy az égéstermékeket vagy a kiszárítás alatt lévő árúkból elszálló párákat valamely csatornából a (10) kéménycsatornába1 vezessük át. Ezen (15) csövek hasonlók az (5) csövekhez, csupán valamivel hosszabbak, hogy belső toldatuk a kéménycsatorna mennyezetén lévő nyílások valamelyikébe bedugható legyen. A (15) csőben azonkívül annak belső végéhez közel egy beállítható (11) fojtószelep van alkalmazva, (1. ábra), melynek segélyével a léghuzam szabályozható. A (12) kémény rendesen a körkemencze egyik végében (a rajzon föltüntetett alaknál például a kemencze baloldali végében) épül. Ezen körülményből egy nevezetes hátrány következik, a mely a következőben áll: A midőn ugyanis a tüzeléssel és előmelegítéssel a kemencze egyik oldalán úgy haladunk előre, hogy a (12) kéményhez közeledünk, akkor az üzembe vett kamrák kö"zül a legelői lévőben fejlődik ki a legerősebb léghuzam, mivel ez van a kéményhez legközelebb. Minthogy ezen mellső kam| rákban van a félig nyers, illetőleg még ' kiszárítandó árú raktározva, a mely a leg-
