30410. lajstromszámú szabadalom • Automtata szalagszerűen összefüggő bélyegnek és más jegyeknek árúsítására
— 7 -pénzdarab bedobása nélkül akarjuk működtetni, a (49) emeltyűnek végében megakad (8. ábra) és így a tolattyú kihúzását megakadályozza. Ha ellenben a tolattyú áttörésében egy pénzdarab van, akkor ez a (49) emeltyűnek (51) éléhez nyomódva, a (49) emeltyű végét az (52) fok pályájából kiszorítja, úgy hogy a tolattyú akadálytalanul kifelé húzható, miközben a (48) pénzdarab (2. ábra) az (53) csatornán keresztül a gyűjtő tartályba esik. A mint az (a) tolattyú ismét visszatér a 2. ábrában föltüntetett helyzetbe, a (49) emeltyű újból a rögzítő helyzetbe tér. A tolattyú kihúzásánál megfeszülő (i) rúgó (3. ábra) a tolattyút visszahúzni iparkodik; az (i) rúgónak ezen hatása azonban csak a tolattyúnak teljes kihúzása itán juthat érvényre. Ezen czélból a (g) rögzítő kilincs (8. ábra) van elrendezve, a tolatytyúnak ezen szerkezettel együttműködő része pedig fogazással bír, mellyel a (g) kilincs kapcsolásba jön. Ezen kilincs a teljes vonalakkal rajzolt helyzetnél a tolattyúnak időelőtti visszacsapódását, a vonalkázottan rajzolt helyzetben pedig a teljes visszacsapódás előtti újbóli kihúzását akadályozza meg. A kilincsnek egy rúgó hatása folytán történő elállítását az egyik és másik végállás után az (55) és (56) vájatok teszik lehetővé. A tolattyúnak túlerős visszacsapódását a (k) légütköző szerkezet (3. ábra) akadályozza meg, mely egy kibocsátó nyílásokkal ellátott hengerben működő dugattyúból áll. Az automata még oly szerkezettel van ellátva, mely a bedobó csatornát elzárja, mihelyt az árú elfogyott. Ezen czélra az (59) csapon (3. ábra) forgatható kétkarú (58) emeltyű szolgál, mely egyik, például csappal vagy más toldattal ellátott végével lazán az elárúsítandó szalagon fekszik. Mihelyt a szalagnak utolsó része illetőleg az utolsó bélyeg az (58) emeltyűnek ezen vége alól elmozgott, az emeltyűnek ezen vége egy a vezető csatornában elrendezett vájatba esik, a mikor is az emeltyűnek másik vége, mely a (61) toldattal bír, a (47) bedobó csatornát elrekeszti vagy esetleg elállítja. Ez által a pénzdarabnak a (45) áttörésbe való becsúszása megakadályoztatik, illetőleg a pénzdarab egy másik csatornán át az automatából kicsúsztattatik. Az automata működése például bélyegek árúsítása esetében a következő: A pénzdarab bedobása után az (a) tolatytyút a (49 50 51) szerkezet kikapcsolódása következtében az (I) nyíl irányában kifelé húzhatjuk. A tolattyúnak ezen kihúzása közben a (25) karok a bélyegszalagot megfogják és a (32) penge a megvásárolt bélyeget leszakítja és pedig az (a) tolattyú (14) toldata által működtetett (20) kapcsoló kerék hatása folytán. Az (a) tolattyú előremozgása közben az (5 6 7) szalagtoló szerkezet visszafelé mozog, a megfogó szerkezet pedig a szalagrészeket csak az (a) tolattyúnak teljes kihúzása után bocsátja szabadon és csak ekkor teszi szabaddá az utat a következő szalagrész előremozgatására. A vevő csak ezeknek megtörténte után jut a vásárolt bélyeg birtokába, mely az automatának egy tetszőleges elrendezésű kibocsátó csatornáján át kifelé csúszik, miközben a vevő az (a) tolattyút szabadon bocsátja. A tolattyú ekkor a (g) kilincsnek a löket végén történt átállítása következtében az (i) rúgó hatása alatt és a (k) légütköző fékező hatása ellenében visszacsappan, a mikor is az (5 6 7) szalagtoló a bélyegszalagot egy bélyeg nagyságának megfelelő résszel előremozgatja, úgy hogy az automata az újabb működtetésre kész. A leszakító és megfogó szerkezetnek a 11—13. ábrákban föltüntetett foganatosítási alakjánál két (65) és (75) kapcsoló kerék van elrendezve, melyek közül a (65) kerék a (67) emeltyű és a (66) görgő segélyével a (32) szakító pengét, a (75) kerék ellenben a (76) görgő, a (77) emeltyű, a (78) vonó szerkezet, a (81) kar és a (79) rúgó segélyével a (80) megfogó pofákat működteti. Ezen elrendezés a leírttal szemben azon előnnyel bír, hogy itt a szakító és megfogó szerkezetek külön-külön működtetnek és egymástól függetlenül szabályozhatók és beállíthatók. Előnyös to-