30389. lajstromszámú szabadalom • Eljárás poralakú anyagonak szemcsékké való alakítására

Megjelent 1904. évi janiiig hó 30-án. K1R. HIVATAL MAGY. SZABADALMI SZABADALMI LEIRAS 30889. szám, IV.1- OSZTÁLY. Eljárás poralakú anyagoknak szemcsékké való alakítására. LUX JÁNOS MÉBNÖK WIENBEN. Pótszabadalom a 24071 sz. törzsszabadalomhoz. Bejelentésének napja 1904 január hó 19-ike. A 24071. számú törzsszabadalomban első sorban arra helyeztünk fősúlyt, hogy a magukban véve szemcsékké nem alakítható anyagokat a leírt eljárás segélyével szemcsékké alakítható anyagokká alakítsuk át. A jelen találmány már most ezen eljárásnak oly irányban való fejlesztését czélozza, mely szerint különböző fajsúlyú és lisztfinomságú alkatrészekből álló benső keverékeket szemcsékké alakíthassunk át. Ilyen keverékek előállítása eddig akként történt, hogy az egyes alkatrészeket, akár oldhatók azok vízben, akár nem, a kötő szernek híg vizes oldatával összekevertük és ezután a híg pépet kisajtoltuk; a kisajtolt masszát ezután ismeretes módon szitákon nyomtuk át. Világos, hogy ily módon sem benső keverékeket, sem pedig oly keverékeket nem kaphatunk, melyek kívánt összetétellel bírnának; ennek oka különösen abban áll, hogy a különböző fajsúlyú részek, melyek bár egyenletes elosztásban vannak, mindaddig, míg a kötőszerrel péppé alakított massza mozgásban van, rögtön fajsúlyuk szerint ülepednek le, mihelyt a kavarás megszűnik. Másrészt azonban a kötőszer oldatával is sokszor oly alkatrészek távolíttatnak el a keverékből, melyek vízben oldhatók. Más szavakkal az eddigi eljárás szemcsézett keverékeknek előállítására ezen keverékeknek vízben való teljes vagy részben való oldhatósága következtében teljesen alkalmatlan. Ezenkívül ezen régebbi eljárásnál a kötő szernek nagyobb része sajtolás által oldott állapotban eltávolíttatik, úgy hogy a kisajtolt anyagban visszamaradó kis menynyiség rendesen nem képes az előállított szemcséknek szárítás után a kivánt tartósságot és szilárdságot kölcsönözni. Ha azonban ezen hátrány elkerülése czéljából a kötő szernek konczentrált oldataival akarnánk dolgozni, akkor nem lehetne híg pépet előállítani, mely azonban a benső összekeveréshez okvetlenül szükséges. Azt találtuk már most, hogy lehetséges bensőleg összekevert, szemcsézett keverékeket előállítani, ha a kötő szer oldatával készített péphez a kötő szert a 24071. sz. törzsszabadalom szerint valamely anyaggal kicsapatjuk. Ezen kicsapás a híg pép mozgatása közben eszközlendő; a keletkező pikkelyek a keveréknek különböző fajsúlyú és bensőleg összekevert részecskéit szemcsékké egyesítik és, ha vizes oldatot alkalmazunk a lecsapott anyag fölött lévő