30374. lajstromszámú szabadalom • Forgódugattyús gőz- gáz- vagy folyadékmótor szivattyú vagy mérőműszer
dulatszámának viszonya két egymástól az egységgel különböző egész szám viszonyával legyen egyenlő; ez a viszony az adott esetben 2: 3-hoz. A (D2) térben lévő nyomás alatt álló folyadék mindaddig forgatja a dugattyút, míg ennek és az elosztónak viszonylagos mozgása következtében a nyomás eredője a (Dl) elosztó (D4) és a (H) dugattyú (Gl) középpontján átmenő egyenesbe nem esik, mikor az elosztó (El) kiugrása is elhaladt a (C2) nyílás előtt, úgy hogy a nyomás alatt álló folyadék eme nyíláson át a (D5) térbe, innen a (D3) nyíláson át a (D6) térbe jut, mikor is eme két térben teljesen ugyanoly hatást gyakorol, mint előbb a (Cl és D2) térben. Amint az (E) kiugrás a (KI) nyílás előtt elhaladt, a nyomás alatt álló folyadék a (Cl és D2) térből eme nyíláson és a (K3) fogantyú segélyével mozgatott (K2) szelepen a (KI) kamarába jut, honnan a (K5) nyíláson át távozik. (L) egy másik nyílás, ' melyen át a jelzett terekből, ezeknek a (KI) nyíláson át történt tehermentesülése után, a nyomás alatt álló folyadék szabadon elszállhat. Mikor a további forgásnál az (Ll) kiugrás a (C2) nyílás előtt elhaladt, a nyomás alatt álló folyadék eme nyíláson át az (L2) térbe és innen a (J) nyíláson át az (L3) térbe jut, hol ugyanoly módon hat, mint előbb a (D5 és D(!) vagy (Cl és D2) térben. Ha már most a dugattyút az ellenkező irányban, vagyis a (b) nyíl irányában akarjuk forgatni (2. ábra), az (A2, B és K2) szelepeket az (A3, B2), illetve (K3) fogantyúk segélyével a 2. ábrán látható módon átállítjuk, mikor az (A2, K2) szelepek lesznek a bevezetőszelepek, a (B) szelep pedig a kifúvatószelep. Ha az 1. ábrán a (B) szelepet, a 2. ábrán pedig a (K2) szelepet akként állítjuk át, hogy ezek a (Bl), illetve (KI) nyílásokat elzárják, tehát a nyomás alatt álló folyadék az 1. ábra esetében csakis a (C2) nyíláson, a 2. ábra esetében pedig csakis az (L) nyíláson juthasson be, akkor az elosztó kiugrásai akkor, mikor a jelzett nyílások előtt elhaladnak, a folyadéknak a (Cl és D2) (1. ábra), illetve (L2 és L3) térbe (2. ábra) való bejutását meggátolják, a dugattyú tehát csupán a jelzett térben lévő folyadék expanziója következtében forog, míg a (D2), ill. (L3) teret az ezekhez csatlakozó kifúvató nyílás tehermentesíti. Az elzárás és expanzió szabályos egymásutánban megy végbe, minthogy az elosztó kiugrásai egymásután zárják el a (C2), illetve (L) nyílásokat az (A) (1. ábra), illetve (K) (2. ábra) csatornától. A (H) dugattyú (G) tengelyére ékelt fogaskerék és az (M3) homloklemez (M4) kivágásában kiképezett, a jelzett fogaskerékbe fogódzó (Ml) belső fogazás fogainak száma oly viszonyban van egymással, mely a dugattyú és elosztó forgássebessége viszonyának megfelel. A két (M3) homloklemezben sugárirányú (NI) karokkal ellátott (N) gyűrűk vannak elrendezve (1. a 3., 6. és 7. ábrát), a (C) henger két végén pedig a (Ql) csavarok segélyével a (Q) födelek vannak fölcsavarva, melyeknek befelé nyúló (Q2) agyai vannak. Ezek egyúttal az (M3) homloklemezek agyait és az (N) dugattyúnak a hengerben fexczentrikusan elrendezett (Gl) tengelyének csapágyait is képezik. Az (M3) homloklemezek az (M5) csavarok útján, melyek eme lemezek (M6) furatain mennek át, vannak a (Dl) elosztón fölerősítve. Mint az a 3. ábrán látható, az elosztó két végén az (M3) homloklemezek és (D7) toldatok között a (P) csatornákkal fölszerelt (0) gyűrűk vannak elrendezve (4. ábra), melyek a (C) hengerrel és ennek oldalfalaival, [(M3) korongokkal és (D7) toldatokkal], de nem magával az elosztóval szorosan érintkeznek és így az elosztó végein alkalmas tömítéseket képeznek. Ezenkívül az egyes (Ií, El és Ll) kiugrásokban is egymással párhuzamos, sugárirányban eltolódó (Pl) tömítőcsíkok vannak elrendezve, melyek az elosztón kiképezett hornyok falaival szoros érintkezésben állanak, és melyeket a (P4) üregekben (3. és 5. ábra) elrendezett (P5) rúgók tartanak a (C) hengerrel is szoros érintkezésben, úgy hogy eme csíkok a (Cl, L2 és D5) tereket egymással szemben elzárják. A csíkok a (P2) végeiken az (0) gyűrűk alá nyúlnak, mi a csíkok elmozdulását a henger belső fölülete felé hatá-