30366. lajstromszámú szabadalom • Indítókészülék gyors elgőzölögtető kazánnal fölszerelt kocsikhoz

_ 2 -vezetett (i) dugattyúrúdra van szerelve, | melynek a hengerből kinyúló részén (j) gyúrú van; ezen gyűrű egyik oldalára egy erős (k) csavarrúgó hat, míg másik oldalára az (o) körül forgatható villás (1) emelő segélyével gyakorolhatunk nyomást. Üzemen kívül a (k) rúgó kiterjed s a dugattyúkat jobbra tolja mindaddig, míg a (d) dugattyú a (b) henger fenekéhez nem ér s a (j) gyűrű az (1) emelőhöz nem támaszkodik. A 2. ábrán a készüléket üzem közben láthatjuk, mikor is a két dugattyú löketének bal végén van s a (k) rúgó legjobban össze van nyomva, ezen helyzetben a (j) gyűrű elhagyta az (1) emelőt, mint később látni fogjuk. A kocsivezető az (1) emelőt tetszőleges áttétellel mozgathatja, pl. olyannal, mint a milyent az 1. ábrán láthatunk, t. i. egy a keze ügyébe eső (m) fogantyúval s egy hajlékony (n) kötéllel, mely utóbbi (x) csigán fut s szabad vége az (I) emelőhöz van kötve. A készülék leglényegesebb része a vezénymű, azaz a (3) gőzbebocsájtó s (4) gőzkibocsájtó szelepnek a vezénylésére szolgáló szerkezet. Ez egy (p) emelőből áll, mely egy a hengerek testéhez erősített csap körül foroghat el, s egyik vagy másik karjával a (3) vagy (4) szelepet váltakozva lenyomhatja. A (p) emelőnek végéhez (r) rúgó van kötve, mely másik végével a henger öntvényéhez van erősítve; ezen rúgó a kart mindig oly helyzetbe iparkodik hozni, melyben a (4) gőzkibocsátó szelep nyitva s a (3) gőzbebocsátó szelep saját külön rúgója hatás folytán zárva van; ez a nyugalmi helyzet; a rajzon ezzel szemben azon helyzet van föltüntetve, melyben a gőzbebocsátó szelep nyitva s a gőzkibocsátó szelep zárva van, s melyet az által érhetünk el, hogy a (p) emelőt valamely tetszőleges s az (r) rúgó ellenállásának legyőzését lehetővé tevő áttétellel elmozgatjuk. Az áttétel, mellyel a kocsivezető a (p) emelőt mozgathatja, tetszőleges, lehet, pl. olyan, mint a milyent az 1. ábrán láthatunk. Itt a kocsivezető kezeügyébe eső (s) fogantyú s egy ezzel szilárdan összekötött s elforgatható (t) rúd van alkalmazva, melynek alsó végén lévő görbe (u) kar egy csuklós (v) rúd egyik végével van összekötve, mely (v) rúd másik vége a (p) emelőhöz van erősítve. Ha a fogantyút nem mozgatjuk, az (r) rúgó az egész készüléket nyugalmi helyzetében tartja. Ha a fogantyút úgy mozgatjuk, hogy a (t) tengely elforogjon, akkor a (v) rúd elforgatja a (p) emelőt s a készülék a rajzban föltüntetett helyzetet veszi föl, ha ezután a fogantyút elbocsátjuk, a készülék az (r) rúgó hatására ismét nyugalmi helyzetébe kerül vissza. Az imént leírt indító készülék működési módja a következő: A kocsi elindítása előtt, midőn a készülék nyugalmi helyzetben van, vagyis a dugattyúk a löketük jobb végén vannak s a (j) gyűrű az (1) emeltyűhöz támaszkodik, az (m) fogantyút egymásután kétszer vagy háromszor meghúzzuk: ez által az (I) emelő a (k) rúgó hatása ellenében a (j) gyűrűnél fogva a (c és d) dugattyúkat bizonyos mértékben elmozdítja, ha a fogantyúra gyakorolt húzást megszüntetjük, a (k) rúgó ismét kitágul s a két dugattyú az ellenkező irányban mozdul el; ezen játék közben a (c) dugattyú úgy működik, mint egy vízszivattyú s az (1) szelepen át kevés menynyiségű vizet beszíva, azt a (2) szelepen át a kazánba nyomja. Ha a kazán csövei előzőleg föl voltak már hevítve, ezen vízmenynyiség azonnal elgőzölög. Ha azután az (s) fogantyút úgy mozgatjuk, hogy a (v) rúd közvetítésével a (p) emelő kilengjen, akkor ez által a (3) gőzbebocsátó szelepet kinyitjuk, mi alatt a (4) gőzkibocsátó szelepet bezárjuk; a gőz tehát a (d) dugattyú mögé kerülve, a két dugatytyút egészen előre tolja, az (a) hengerben foglalt vizet ez által a kazánba nyomva; a löket végén a (j) gyűrű a rajzon föltüntetett helyzetbe kerül, miközben az (i) rúd a villás (1) emelő két szára között mozgott el. Ha a fogantyút ezen pillanatban elbocsátjuk, az (r) rúgó a (p) emelőt nyugalmi helyzetébe hozza vissza, miközben a (4)