30365. lajstromszámú szabadalom • Írógép

- 2 — A (26) ágyazófejnek sík oldalfölületei van­nak, melyek a (27) oldalfalak sík belső fölü­leteivel működnek együtt és a betűemelő­ket mindig a kellő helyzetben tartják. Mindegyik betűemelőnek egy-egy (29) fülecse van, melyhez a (30) rúd csatlakozik. A legelőnyösebben U-keresztmetszetű és rúgóaczélból készült (30) rudak egy-egy (31) villában végződnek és eme végükkel veszik körül a (29) fülecseket. A (30) rúd és a betűemelő között egy (32) általános csukló létesít kapcsolatot, melyet a (29) fülecsben szabadon forgatható és két (33) toldatával a (31) villába ágyazott golyóscsap képez. A 9. és 10. ábrán látható kiviteli alaknál a betűemelővel egy edzett aczélból készült (34) gyűrű van a (35) szegecs segélyével összekötve, mely lényegében ugyanoly vas­tag, mint a (24) ágyazókar feje és ebben forgatható. A részek összeállításánál a (34) gyűrűt a (26) ágyazófejbe toljuk, ezután a betűemelőt húzzuk föl, végül a szegecset dugjuk át a gyűrűn és emelőn és a szoká­sos módon fejjel látjuk el. A 11. és 12. ábrán a (36) betűemelő más kiviteli alakja látható, melyet egy hosszanti középvonala szerint összehajtott és (37) fü­leccsel és (28) sarokkal ellátott bádogcsík képez. A 13, 14. és 15. ábrán a betűemelő és az ágyazókar más kapcsolási módja látható, A forgáscsapot ebben az esetben az egy üreges (39) szegecs képezi, melyet az emelő és ágyazás egy fúratán dugunk át és az­után a (40) végén fejjel látunk el, míg ez a 15. ábrán látható alakot nem veszi föl, minek megtörténte után a szegecsre ható nyomást addig fokozzuk, míg a betűemelő falai elég szorosan nem fekszenek az ágya­zásra. A (24) ágyazókarnak (41) hosszanti hasítékai vannak, melyek segélyével azt a nyomtatási helyhez viszonyítva kellő módon beállíthat­juk, hogy a betűket könnyebben szabályoz­hassuk be. Az ágyazókarokat a (42) csava­rok erősítik föl a (23) szegmentumon. Mint az a 4. ábrából kitűnik, a betűeme­lőket a (43) billentyűemelők működtetik, melyeknek a gép mellső oldalán szabadon fekvő végei (44) billentyűket viselnek. A (43) billentyű emelők a (45) közbeeső emelőkre hatnak és az ezek alsó végén alkalmazott (47) görgőket befogadó ívalakú (46) hasítékokkal vannak fölszerelve. A köz­beeső emelők ágyazására a (48) rúd szolgál, az emelők fölső végei pedig a (30) rudak útján vannak a megfelelő betűemelőkkel összekötve, úgy hogy a billentyű megüté­sénél és a közbeeső emelő fölső végének hátramozgásánál a betűemelő szabad vége a nyomtatási hely felé közeledik. A billentyűemelők hátsó végein köralakú (49) bevágások vannak kiképezve, melyek az (50) keresztrúd megfelelően kiképezett alsó végével működnek együtt. Az (51) rugók a billentyűemelőket az (50) kereszt­rúd felé húzzák és az (52) csavarokkal kötik össze. Eme csavarok menetei a meg nem feszített rugók meneteivel egyenlők és így a csavarok menetei a rugók menetei közé fo­gódzhatnak, miért is a rugók feszültségét a csavarok forgatásával szabályozhatjuk. A billentyűrudak az (54 55) rudak kivágásai­ban mozognak, melyek a rudakat a kellő távolságban tartják egymástól és függélyes irányban vezetik. Az (51) rugók úgy a bil­lentyűemelőket, mint a betűemelőket a köz­beeső részekkel együtt a 4. ábrán látható normál állásban tartják, melyben a betűeme­lők szabad végei az ívalakú (56) párnán nyugszanak. A 7. ábrán látható módosításnál a (22) betűemelők és (30) rudak változatlanúl ma­radtak. A közbeeső emelők itt az (58) rúd körül forgatható (57) szögemelők gyanánt vannak kiképezve, melyek rövidebb karjai az (58) rúd útján vannak a vízszintes köz­beeső emelővel összekötve. Ez a (61) csap körül leng és szabad végével a (63) billen­tyűemelő (62) kivágásába fogódzik. A 8. ábrán látható kiviteli alaknál a (64) közbeeső emelő egy kivágása a vízszintes (66) közbeeső emelő egy (65) csapjára fo­gódzik, a két közbeeső emelőcsoport pedig a (67), illetve (68) rudak körül leng. A (66) emelők mellső végeit a (69) rudak kötik össze a (70) betűemelővel. Minthogy a betűemelők egymáshoz szük-

Next

/
Thumbnails
Contents