30281. lajstromszámú szabadalom • Önműködően nyíló és záródó fölvonóajtó

vannak ellátva, melyek a (8) vezetősíneket villaszerűén közbefogják (9. ábra). A (8) vezetősínek az ajtó emelkedési magasságának megfelelő hosszban az aknával párhuzamosan vannak elrendezve, fölül és alul pedig a kastól eltávolodó hajlással végződnek (1. ábra). A kason kétoldalt egy-egy (9) továbbító kengyel van megerősítve (1. ábra), melyek a (4) görgőkre hatnak és azokat később leirandó módon mozgatva, így közvetve az (1) ajtót is mozgatják. A kason továbbá még két (10) továbbítókilincs van elrendezve (1., 4., 6. és 7. ábra), melyeknek a kasból kiálló orra fölfelé a (11) csap körül forgatható, lefelé azonban nem forgatható. A (10) kilincsek egy az ajtó alsó részére szerelt görbített (12) tengelyre hatnak (1. és 19. ábra) és ennélfogva az ajtót később leirandó módon mozgatják. Az ajtó a fölvonó üzeménél a következő mozgásokat végzi: Ha a kas alulról fölfelé haladva az ajtóhoz közeledik, akkor az ajtó fölemelkedik és addig marad nyitva, míg a kas az illető emelet szintjében áll. Ha a kas innen akár fölfelé tovább halad, vagy ismét lefelé megy, az ajtó ismét lassan lefelé halad és bezárul. Ugyanez történik, ha a kas fölülről lefelé jövet, közeledik az ajtóhoz. Ezen mozgások a következőképen mennek végbe: Föltéve, hogy a kas alulról fölfelé haladva közeledik az ajtóhoz, akkor a kasból kiálló (10) továbbítókilincsek az ajtó (12) görbe tengelyének (13) részeibe ütköznek. A (12) tengely két (13) vége egy-egy (14) kiváltókilincshez van erősítve (13. egész 19. ábrák), melyeknek (15, Ifi) csapjai az ajtón megerősített (17) lemez (18, 19) görbe hasítékaiba nyúlnak. A (17) lemez egy (20) csappal bír, mely a (14) kiváltókilincs görbe (21) hornyába (17. ábra) nyúlik és a kilincs jobb vezetésére szolgál. A (14) kilincs egy (22) súllyal van ellátva, mely a kilincset a 13. ábrán pontvonallal jelölt (14') helyzetben tartani igyekszik; ekkor a (12) tengely (13) része a (13') helyzetben, a (15) csap a (18) hasíték legfölső végén és a (16) csap a (19) hasíték legalsó végén van. A midőn a (10) kilincsek a (13) tengelyrészekbe ütköznek, ezen tengelyrészt a (13") helyzetbe emelik, a midőn a (14) kilincs a (15) csap körül úgy fordul el, hogy a (16) csap a (16") helyzetbe jut. Ezen mozgást a (14) kilincs azért végezheti, mert a (19) hasítéknak a legalsó végétől a (16") helyzetig terjedő része a (18) hasíték fölső végén lévő (15) csap körül központos körív alakjával bír, innen tovább a (16) csap nem mozoghat, mivel a (19) hasíték további része egy más középpont körül rajzolt körív alakját veszi föl. Minthogy tehát a (16) csaj) a (16") helyzetben megakad, a (14) kilincs is megakad a (14") helyzetben és így a (10) továbbítókilincsek az ajtót a (13) tengelyrészeknél fogva magukkal viszik, vagyis az ajtót kinyitják. Ezen helyzet a 4. ábrán teljes vonallal van föltiintetve. Mihelyt a kas annyira emelkedett, hogy padozata az illető emelet szintjébe emelkedett, az ajtó a fölső nyitott helyzetébe, míg a (4) ellensúlygörgők a (8) vezetéken az alsó helyzetbe jutnak. Ha a kas fölfelé tovább megy, akkor az ajtót egy darabig még följebb emeli és az ellensúlygörgők még lejebb csúsznak, míg a (8) vezeték alsó görbületébe becsúsznak és a kastól kissé eltávolodnak, úgy hogy a (9) továbbítókengyelek az ellensúlygörgők mellett elhaladhatnak. Ekkor a (14) kiváltókilincsek, melyek még mindig a (14") helyzetben vannak, az aknán megerősített (23) ütközőkbe ütköznek és a kas tovahaladása által a 13. ábrán látható (14"') helyzetbe jutnak, a midőn a (15) csap a (18) hasíték legalsó pontjába, a (16) csap pedig a (19) hasíték legfölső pontjába csúszik. A (14) kilincs ezen elmozdulása által a (13) tengelyrész a (13"') helyzetbe jut és így a (10) továbbítókilincsről lecsúszik, úgy hogy most a kas nem képes már az ajtót magasabbra emelni. Az ajtó most magára hagyva leesnék, azonban ebben a kas alsó részén megerősített (9) továbbítókengyelek akadályozzák meg, melyek ép abban a pillanatban, a mikor a (13) tengelyrészek a (10) '"''incsek-