30265. lajstromszámú szabadalom • Elektromos vonatbiztosító berendezés
— 383 -nyakkal bír és egy magasbított állványon a vágány magasságában, illetve az állomási épülettől megfelelő távolságban van elhelyezve, úgy hogy az (S) haranggal egyidejűleg a vonat kifutása jelezhető. Ha az (A) állomás végállomást képez, akkor elegendő azon egyszerű elrendezés, melyet a 3. ábra mutat, míg ha a (B) állomás egy közbenfekvő állomást képez és az (A) és egy harmadik állomás között fekszik, akkor a (B) állomáson a két (d, b), valamint az (a és e) megszakítókra is szükség van, mint az föntebb már említtetett, melyek közül a (d) és (b) megszakítók az (A) állomással való közlekedésre, míg az I (a) és (e) megszakítók a (B) állomás mögött fekvő harmadik állomással való közlekedésre szolgálnak. Az egyes különböző szerkezetek összműködése a következő: Mindenekelőtt megjegyzendő, hogy az (56) kulcsot (3. ábra) nem lehet az állomás befutó-váltója váltóállító emeltyűjének zárából kihúzni, ha ezen váltó nem a kívánt helyzetbe van hozva. Ugyanez áll a (48) kulcsot illetőleg is, melyet az (56) kulcshoz hasonlóan szintén nem lehet a hozzátartozó zárból kihúzni és mely azon emeltyűhöz tartozik, mely a biztosítótárcsát állítja, a mennyiben ezen tárcsa nem áll esetleg oly helyzetben, hogy a vonalat nem szabadnak jelzi. Az egyik (56) kulcsnak az 1. ábrabeli megszakító (40) kulcslyukába (1. és 3. ábra) való bevezetésénél az (55) akaszték fölemeltetik és a kulcsnak erre következő balról jobbra való elforgatásánál a (12) kilincs jobbra eltolatik. Ily módon a (41) kulcslyukban fogvatartott két (56) kulcs egyike (lásd a kulcsszakállnak (41)-nél pontozott helyzetét) a kulcslyukból kihúzható, míg a fönt leírt mozgást végző kulcs a (40) kulcslyukban fogva tartatik. Ha ellenben a kulcsot a (40) lyuk helyett a (28) lyukba toljuk be és elforgatjuk, akkor ezáltal a (30) lemeztartó fölemeltetik, miáltal a (25 és 33) kontaktusok záratnak, ellenben az (53) kontaktus megszakíttatik. A lemeztartó fölemelése után az (1) horgony csaknem érintkezik a fölötte fekvő (27) orsók magjaival, úgy, hogy ha a (27) orsókon áramot vezetünk át, akkor a (30) lemeztartó a kulcscsal együtt teljesen zárva marad. Ha a 2. ábrabeli megszakító kulcsát a (42) vagy (20) kulcslyukba (2. és 3. ábra) dugjuk és ugyanúgy működtetjük, mint a (28) kulcslyukba dugott kulcsot, akkor ezen kulcs a (21, 23) lemeztartók alsó (49, 50) kontaktusait megszakítja és a fölső (31, 32) kontaktusokat zárja. A (23, 21) lemeztartók fölött elrendezett orsókon áthaladó áram által az illető lemeztartó a kulcscsal együtt i ezen készüléknél is zárva marad, mert a kulcs szakálla a 2. ábrában pontozottan rajzolt vízszintes helyzetből ferde helyzetbe kerül. Ha ellenben a kulcsot a (45) kulcslyukba toljuk be (3. ábra), akkor a (46) emelytű a 2. ábrában rajzolt helyzetbe hozatik. Az elektromos áram mindegyik áramkörben a nyilak által jelzett irányban a következő úton halad : Ha a 2. ábrabeli megszakító (34) fogantyúját, pl. a(B) állomáson meghúzzuk, akkor az (52) kontaktust zárjuk, a (3) áramkör zárva marad, úgy hogy az áram a (13) áramforrásból az (e, i, u, v) vezetékeken (1. 2. és 3. ábra) halad át és ezután a vonalvezetékbe lép be. Ha az áram az (A) állomásra került, akkor az (s) vezetéken át az (a) megszakítóba lép be, hol az (51) harangművet működésbe hozza és azután az (r) vezetéken át a földvezetékbe lép át. Ily módon tehát a harangmű hosszabb ideig tartó megszólaltatása által a (B) állomás az (A) állomást a készülékhez hívhatja és megfordítva. Fölváltva hosszabb és rövidebb ütések sorozata által a két állomás között megfelelő közlés eszközölhető. Ha az (52) kontaktust nyitjuk és a (21) lemeztartót fölemeljük, akkor a (49) kontaktus megszakíttatik és a (24) kontaktus oly módon záratik, hogy a (13) telep árama most a (22) orsókon halad át és a már leírt módon az (51) harangot működteti, miáltal a (B) állomás az (A) állomást az eszközölt előkészületekről önműködően értesíti.
