30257. lajstromszámú szabadalom • Rotácziós erőgép

tárcsák sugarával azonos sugárral ki van esztergályozva. A tárcsáknak e kerékkel, valamint egymással szemben való tömítésére azoknak kerületén önmaguktól megfeszülő (23) tömítő gyűrűk vannak alkalmazva, melyek (24) csapokkal vannak' ellátva, hogy a tömítőgyűrűk ;a tárcsákkal együtt forogjanak. Az alsó (22) tárcsák függélyes (25) tengelyekre vannak fölékelve, míg ellenben a fölső (21) tárcsák velük egy darabban öntött ürös (26) tengelyekkel vannak ellátva, melyeken a (25) tengelyek át mennek. A (25) tengelyek alul (27) csapágyakban, fölül pedig (28) csapágyakban forognak. A záró tárcsák forgó mozgásukat az egyenlő áttételi viszonyokkal szerkesztett (29 30 31) kúpkerekek felől nyerik, mely kúpkerekek közül az egyik a (25) tengelyre, a másik az ürös (26) tengelyre, a (31) hajtókerék ellenben a munkatengellyel párhuzamos (32) vízszintes tengelyre van fölékelve. Az utóbb említett (32) tengely, mely vezénytengely gyanánt is szolgál a (33) és (34) homlokkerekek (2. ábra) segélyével a (4) munkatengely által hozatik mozgásba. A (33) és (34) fogaskerekek áttételi viszonya egyenlő a dugattyúk számának egyhez való viszonyával, tehát a jelen esetben 3:1. i Ezen tengelynek (35) csapágyát, vala- 1 mint a (25) tengelynek fölső (28) csap- ! ágyát az (1) szekrénnyel egy darabban öntött és megfelelő nyílásokkal ellátott közös (36) félgolyó hordja. A (32) tengelynek másik (37) csapágya a homlokkerekek (38) védőfalán (4. ábra) van alkalmazva. A záró tárcsáknak az a czélja, hogy az épen elhaladó (11) dugattyú mögött a vezényszerkezet által bebocsátott gőz számára a gép szekrényének gőzterét elzárja. A dugattyúk forgásának lehetővé tétele czéljából, mindkét zárótárcsa megfelelően ki van vágva, a mint az a 2. ábrából látható. A kivágások (39) falai a zárótárcsák síkjához képest ferdén (miként a jelen esetben) vagy kisebb motoroknál merőlegesen állnak, hogy a gép szekrényében a káros I tér lehetőleg csekély legyen és maradjon. A kivágások kontúrjai mentén a tárcsák ugyanúgy, mint körkerületükön, (40) tömítő gyűrűkkel vannak tömítve. A gép működése a következő: A gőz vezénylésére bármely vezényrendszert alkalmazhatunk. A jelen esetben a (41) gőzbebocsátó nyílások (4. ábra) számára a gép mindegyik oldalán két lengő tolattyú van elrendezve, melyek közül a (42)-vel jelölt alaptolattyú gyanánt, a (43)-al jelölt pedig expanziós tolattyú gyanánt szolgál. A mellett mindkét tolattyú a gép mindegyik oldalán a (15 16) záró kamrák alatt a forgás irányában van elrendelve. A (44) gőzkibocsátó nyílás számára a gép fölött és alatt (3. ábra) egy-egy (45) dugattyú van elrendezve. A gőz a (46) csőtoldaton (1. ábra) a (3) gőzköpenyben áramlik, melyből az expanziós és az alapdugattyún keresztül a szekrénybe, a dugattyú és a mögötte már zárva lévő zárólemez közötti térbe jut, melyből a kibocsátó tolattyún át a (47) csőtoldatba távozhat. A tolattyúkat két exczenter hozza mozgásba, még pedig a baloldalnak (42) alaptolattyúját és a fölső (45) kibocsátó tolattyút egy közös (48) exczenter (1. ábra) a baloldali (43) expanziós tolattyút pedig egy másik (49) exczenter, mely két exczenter, a baloldali (32) vezénytengelyre van fölékelve. Ugyanez az elrendezés a jobboldalon is, avval a különbséggel, hogy a két (48 49) exczenter a jobboldali (16) záró kamra alatt külön (50) vezénytengelyre van fölékelve, mely (51) csapágyakban van ágyazva, és az (52) fogaskerék segélyével a (34) fogaskerék felől hajtatik. Az exczentereknek a tolattyúkkal való összeköttetése csak a gépnek jobboldalára nézve van a rajzokban föltüntetve; a (48) exczenter egyrészt az (53) exczenterrúd segélyével az alsó (45) kibocsátó tolattyú (54) emeltyűjére közvetlenül hat, másrészt a rövid (55) tolórúd segélyével a jobboldali (42) alaptolattyú (56) emeltyűjét működteti. A (43) expanziós tolattyút ép úgy, mint az alap-